„Nyár a parton - folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel” – különleges szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban

„Nyár a parton - folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel” – különleges szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban

Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.

Közvetlenül a Duna partján, a város közepén hömpölygő folyó látképével pedig tényleg egészen különleges élményt ad a látogatók számára a XX. századi magyar festőgéniuszok festményeit felvonultató kiállítás.

A vízpartok harmóniáját, a nyár szépségét mutatja be a 20. századi magyar festészet meghatározó festőinek remekművei segítségével a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös, Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című ingyenes szabadtéri kiállítása a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

- írják a kiállítás beharangozójában.

A Nyár a parton - folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című szabadtéri kiállítás megnyitójáról készült kisfilmet itt tekinthetik meg:

Természetesen mi is megnéztük az éppen 10 éve megújult Várkert Bazár szabadtéri tárlatát. A Magyar Nemzeti Galéria és a Várkapitányság közös kiállítása tíz installáción, összesen 19 tablófelületen keresztül mutatja be a magyar festők nyártematikus alkotásait. Mindenkinek ajánljuk a kiállítást, aki szeretne egy jó hangulatú, hamisítatlan nyári kiállítást megtekinteni szikrázó napsütésben, egy fürdőváros kellős közepén, a világ „legnemzetközibb” és Európa második leghosszabb folyójának legszebb partszakaszán. Addig is néhány kedvcsináló fotó:

Molnár C. Pál (MCP) festménye a kiállításon (Fotó: NagyonVár)
Tengerpart Vaszary festményén (Fotó: NagyonVár)

A szabadtéri tárlat egy része (Fotó: NagyonVár)

Fürdőpatak Ferenczy festményén (Fotó: NagyonVár)

Márffy Ödön Szent István napi tűzijáték című festménye az Erzsébet-híddal (Fotó: NagyonVár)

Csók István balatoni képe (Fotó: NagyonVár)

Méhes László fotórealisztikus képe 1970-ből (Fotó: NagyonVár)

Élőhely, avagy a természet ábrázolásának évszázadokon átívelő változásait bemutató kiállítás az MNG-ben
Élőhely, avagy a természet ábrázolásának évszázadokon átívelő változásait bemutató kiállítás az MNG-ben

Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.

„Mi svábok mindig jó magyarok voltunk” –egy értékmentő filmsorozat a budavári filmklubban
„Mi svábok mindig jó magyarok voltunk” –egy értékmentő filmsorozat a budavári filmklubban

László Gábor operatőr-rendező hiánypótló interjúsorozatából olyan ma is köztünk élő sváb, illetve német nemzetiségű felmenőkkel rendelkező emberek élettörténeteit ismerhetjük meg, akik szívesen mesélik el családjuk XX. századi - sokszor tragikus - történetét, illetve mutatják be saját sorsukat. Így mesél nekünk családtörténetéről, illetve saját életéről többek között Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke, Farkas Hoffmann Márta, író, újságíró, Dr. Manherz Károly nyelvész, germanista, egyetemi tanár, az ELTE egykori dékánja vagy éppen Dr. Seifert Tibor, történész, az ELTE egykori rektorhelyettese és még sokan mások.

Egy XX. századi passió, avagy a budaörsi svábok szenvedéstörténete: filmvetítés és beszélgetés a Budai Várban
Egy XX. századi passió, avagy a budaörsi svábok szenvedéstörténete: filmvetítés és beszélgetés a Budai Várban

Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.