Magyar Nobel-díjassal is összefuthat, aki a Budai Várban jár
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust az Oroszlános udvarból megközelíthető Szent István-teremben, illetve a Szent István Kávéházban lehetett elkapni néhány tudományos kérdés megválaszolására. A nemzetközileg elismert tudóst Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője vezette körbe a Budavári Palota elsőként újjáépített történelmi helyiségében és a hozzá tartozó kiállításon.
A Nemzeti Hauszmann program beszámolója szerint a tudósra a legnagyobb hatást a Zsolnay pirogránit faliképek tették, amelyek láttán olyan érzése támadt, mintha azok szereplői le akarnának lépni a falról. A professzor szerint a terem újjászületése bizonyítja, hogy Magyarországon napjainkban is léteznek olyan mesteremberek, akik képesek nagyszerű értékek újraalkotására.
A Szent István-termet egyébként bárki megtekintheti, alighanem Krausz Ferenc ajánlása elég jó kedvcsináló.
A látogatás után a Petőfi Sándor Gimnázium fizika fakultációra járó diákjai kíváncsian tették fel kérdéseiket a világhírű magyar fizikusnak a Szent István Kávéházban.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Az ELTE egykori hallgatója kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amivel megalapozta az attofizika tudományát.
Krausz Ferencet az 1990-es évek elejétől foglalkoztatta a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A femtoszekundumos lézertechnológia kifejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Az általa kidolgozott technika többek között molekulák szerkezetváltozásainak értelmezésében használható, ami a gyógyszerfejlesztésben jelentős előrelépést hozhat, új orvosi képalkotó eljárások születését eredményezheti. Az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett munkájáért 2022-ben társaival fizikai Wolf-díjat kapott.
Kiemelkedő tudományos munkássága és társadalmi tevékenysége elismeréseként tavaly a közszolgálati média a Közmédia Év Embere Díjat neki ítélte.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
