Ma 70 éve játszották az évszázad mérkőzését, a 6:3-as diadalt
Az a Puskás Ferenc volt az aranycsapat kapitánya, akinek irányításával 1953. november 25-én a londoni Wembleyben a magyar csapat megtörte Anglia veretlenségét. Azt viszont kevesen tudják, hogy Puskás Öcsi vagy becenevén a „száguldó őrnagy” miután a rendszerváltást követően hazatért Magyarországra, akkor itt, a Várnegyedben talált új otthonra.
A visszaköltözése után a Logodi utcában találta meg otthonát a világklasszis labdarugó, aki már 1952-ben a helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatnak is kapitánya volt. A ballábas világklasszis vezette csapat londoni mérkőzését nem csak a két országban figyelték, hanem egész Európa és az akkori futballvilág figyelemmel kisérte. Az „évszázad mérkőzésének” szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt. A Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László és a cserekapus Gellér Sándorból álló csapat mérkőzését az egész ország hallgatta. 1953-ban ugyanis még Magyarországon nem volt televíziózás, ezért a mérkőzést mindenki a rádión követte, a sportriporter a legendás Szepesi György volt. Mai elidegenedett világunkban elképzelhetetlen, de akinek nem volt rádiója az bekéredzkedett a szomszédjához. Az egész országnak együtt dobbant a szíve és kiáltott fel a góloknál.
Az ellenfél lerohanásának taktikájával játszó magyar válogatott már az első percben megmutatta erejét, amikor Bozsik labdaszerzéséből gólt szerzett. Majd negyedóra elteltével az angolok egyenlítettek, egészen öt percig, amikor is Czibor felfutása után Hidegkuti újra betalált az ellenfél kapujába. Az „évszázad gólját”. Czibor gurította Puskásnak aki cselével elfektette a becsúszó Wrightot, majd bombatalálattal szakította a rövid felső sarkot (1–3). A 29. percben Bozsik huszonöt méterről szabadrúgásába tette bele Puskás a lábát, ami bepattogott az angol kapuba (1–4). Az első félidőben ugyan még Mortensen révén szépített az angol válogatott (2–4), azonban a második félidőben, az 50. percben Bozsik a tizenhatoson kívülről talált be az angolok kapujába (2–5), majd három perccel később Hidegkutit mesterhármast állított be (2–6), amit Ramsey büntetőgólja már csak szépíteni tudott (3–6).
A Rákosi Mátyás által vezetett, hatalmon lévő Magyar Kommunista Párt (MKP) a propagandagépezett által a saját sikereként, sőt egyenesen a „a szocializmus győzelmeként” könyvelte el az aranycsapat londoni győzelmét. A mérkőzésen pályára lépő magyar játékosok, valamint Mándi Gyula edző, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány és Szepesi György rádióriporter is kitüntetést kapott.
Talán nem lenne botorság Budavár Díszpolgárának, a legismertebb magyarnak, Puskás Ferencnek emléktáblát állítani a Várnegyedben is, egykori otthona falán.
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
