Ma 70 éve játszották az évszázad mérkőzését, a 6:3-as diadalt
Az a Puskás Ferenc volt az aranycsapat kapitánya, akinek irányításával 1953. november 25-én a londoni Wembleyben a magyar csapat megtörte Anglia veretlenségét. Azt viszont kevesen tudják, hogy Puskás Öcsi vagy becenevén a „száguldó őrnagy” miután a rendszerváltást követően hazatért Magyarországra, akkor itt, a Várnegyedben talált új otthonra.
A visszaköltözése után a Logodi utcában találta meg otthonát a világklasszis labdarugó, aki már 1952-ben a helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatnak is kapitánya volt. A ballábas világklasszis vezette csapat londoni mérkőzését nem csak a két országban figyelték, hanem egész Európa és az akkori futballvilág figyelemmel kisérte. Az „évszázad mérkőzésének” szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt. A Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László és a cserekapus Gellér Sándorból álló csapat mérkőzését az egész ország hallgatta. 1953-ban ugyanis még Magyarországon nem volt televíziózás, ezért a mérkőzést mindenki a rádión követte, a sportriporter a legendás Szepesi György volt. Mai elidegenedett világunkban elképzelhetetlen, de akinek nem volt rádiója az bekéredzkedett a szomszédjához. Az egész országnak együtt dobbant a szíve és kiáltott fel a góloknál.
Az ellenfél lerohanásának taktikájával játszó magyar válogatott már az első percben megmutatta erejét, amikor Bozsik labdaszerzéséből gólt szerzett. Majd negyedóra elteltével az angolok egyenlítettek, egészen öt percig, amikor is Czibor felfutása után Hidegkuti újra betalált az ellenfél kapujába. Az „évszázad gólját”. Czibor gurította Puskásnak aki cselével elfektette a becsúszó Wrightot, majd bombatalálattal szakította a rövid felső sarkot (1–3). A 29. percben Bozsik huszonöt méterről szabadrúgásába tette bele Puskás a lábát, ami bepattogott az angol kapuba (1–4). Az első félidőben ugyan még Mortensen révén szépített az angol válogatott (2–4), azonban a második félidőben, az 50. percben Bozsik a tizenhatoson kívülről talált be az angolok kapujába (2–5), majd három perccel később Hidegkutit mesterhármast állított be (2–6), amit Ramsey büntetőgólja már csak szépíteni tudott (3–6).
A Rákosi Mátyás által vezetett, hatalmon lévő Magyar Kommunista Párt (MKP) a propagandagépezett által a saját sikereként, sőt egyenesen a „a szocializmus győzelmeként” könyvelte el az aranycsapat londoni győzelmét. A mérkőzésen pályára lépő magyar játékosok, valamint Mándi Gyula edző, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány és Szepesi György rádióriporter is kitüntetést kapott.
Talán nem lenne botorság Budavár Díszpolgárának, a legismertebb magyarnak, Puskás Ferencnek emléktáblát állítani a Várnegyedben is, egykori otthona falán.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
