Ma 360 éve született Savoyai Jenő
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő herceg éppen ma 360 éve született a híres párizsi Hôtel de Soissons szállodában. Az alábbi sorokkal rá emlékezünk.
Savoyai Jenő vagy másnéven Savoyai Eugén 1663. október 18-án a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó francia tábornoknak, Eugéne-Maurice de Savoie-Carignannak (1635–1673) és Olympe Mancini bárónőnek (1640–1708), Mazarin bíboros unokahúgának legkisebb gyermekeként született Párizsban.
A meglehetősen alacsony, s talán éppen ezért hatalmas parókákat viselő Savoyai Jenő 1683-ban részt vett Bécs felmentésében, amelynek során egy dragonyosezred tulajdonosává vált. Ezután az esztergomi diadal harcaiban jeleskedett. Itt ismerte fel különleges hadászati tehetségét unokatestvére, Lajos badeni őrgróf (1655-1707).
Budavár visszavételében már oroszlánrésze volt, azt azonban kevesen tudják, hogy a harcok közben jobb kezén súlyos sérülést szenvedett, melyből felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza előbb a nagyharsányi csatában, majd egy évvel később, 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény seregek élén hatalmas győzelmet aratott Zentánál az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Az ezek után zentai győzőként emlegetett herceg számtalan csatában vett részt Európa-szerte, a XVII. század egyik legnagyobb hadvezére és katonai lángelméje végül szélütés következtében halt meg a bécsi udvarban. Emlékét számos névadás – többek között utca, tér, illetve park – őrzi országszerte, a budavári Savoyai-teraszon és a bécsi Burg előtt is lovasszobrot emeltek nagysága elismeréseként, számtalan festő- és, szobrászművészt ihletett meg, valamint hadihajók és hadosztályok viselték a nevét. Emlékét mi is őrizzük!
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
