„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
A mai viszonyok között nehéz elképzelni, de a krisztinavárosi Horváth-kert a századfordulós Buda egyik legfontosabb helyszíne volt, amelybe a székesfőváros elsősorban az Alagút megnyitásával pumpált életet. Igaz, még az egykori Déli-pályaudvar is sokkal közelebb volt, nem hiába hívjuk ma is Pálya utcának a közeli utcácskát. Az egykor itt működő Budai Színkör helyén ma Déryné szobra áll, ahonnan átpillanthattunk az elsodort író, Szabó Dezső (1879-1945) egykori törzshelyén, a Philadelphia Kávéház helyén álló - vizuális környezetszennyezésként ide hányt - OTP-toronyházra. De nem csupán az Ady Endre által is gyakran látogatott Fila - ahogyan a budaiak becézték - volt az egyetlen kávéház a környéken, de még az utcában sem. Ahol pályaudvar volt, ott sok a komédiás és jassz (a csalók, tolvajok elnevezése a budapesti fattyúnyelvben) - , a Horváth-kertben is sok körmönfont budapesti ficsúr várta a nagyvárosi, mohambéi trükköket nem ismerő védtelen áldozatokat, a "Nagyfaluba" érkezett rokonlátogatókat, vidékről felvonatozó ártatlan cselédlányokat. De 1878 és 1941 között itt állt az egykori Budai Tornacsarnok épülete is az Attila utca és az egykori Szent János tér találkozásánál. És akkor még az itt, illetve a környéken élő írókról, költőkről, művészekről egy szót sem ejtettünk. Szóval, biztosan sok érdekességet hallhatunk majd a téma egyik legkiválóbb szakértőjének, Saly Noéminek a tolmácsolásában szeptember 24-én a Márai Kultban.
Ritkán hallható érdekességeket tudhatunk meg az I. kerület elfeledett történeteiről, alakjairól és helyszíneiről, a Tabánról és tágabb környezetéről a legszakavatottabb történeti szakértőjének előadásában. Ez alkalommal a kerület egyik emblematikus kertjének történetéről, a Horváth-kertről tudhatunk meg további érdekességeket.
- írják az esemény beharangozójában.
A szervezők a rendezvénysorozat segítségével szeretnék reflektorfénybe helyezni a kezdő filmeseket és úgy egyébként a filmes szakmát. A beszélgetős, filmnézős, szakmázós, ismerkedős esemény nyitóállomásán többek között bemutatkoztak a hiánypótló kezdeményezést megvalósító szervezők is. De a magyar költészet napja alkalmából egy különleges dalszöveg verselő blokkal is készültek a szervezők, ahol Gazdik Kati, Lakatos Leonetta és Varga Rókus előadásában hallgathatta az értő közönség a magyar könnyűzenei gyöngyszemeket picit másképp.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkóstoló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
