„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
A mai viszonyok között nehéz elképzelni, de a krisztinavárosi Horváth-kert a századfordulós Buda egyik legfontosabb helyszíne volt, amelybe a székesfőváros elsősorban az Alagút megnyitásával pumpált életet. Igaz, még az egykori Déli-pályaudvar is sokkal közelebb volt, nem hiába hívjuk ma is Pálya utcának a közeli utcácskát. Az egykor itt működő Budai Színkör helyén ma Déryné szobra áll, ahonnan átpillanthattunk az elsodort író, Szabó Dezső (1879-1945) egykori törzshelyén, a Philadelphia Kávéház helyén álló - vizuális környezetszennyezésként ide hányt - OTP-toronyházra. De nem csupán az Ady Endre által is gyakran látogatott Fila - ahogyan a budaiak becézték - volt az egyetlen kávéház a környéken, de még az utcában sem. Ahol pályaudvar volt, ott sok a komédiás és jassz (a csalók, tolvajok elnevezése a budapesti fattyúnyelvben) - , a Horváth-kertben is sok körmönfont budapesti ficsúr várta a nagyvárosi, mohambéi trükköket nem ismerő védtelen áldozatokat, a "Nagyfaluba" érkezett rokonlátogatókat, vidékről felvonatozó ártatlan cselédlányokat. De 1878 és 1941 között itt állt az egykori Budai Tornacsarnok épülete is az Attila utca és az egykori Szent János tér találkozásánál. És akkor még az itt, illetve a környéken élő írókról, költőkről, művészekről egy szót sem ejtettünk. Szóval, biztosan sok érdekességet hallhatunk majd a téma egyik legkiválóbb szakértőjének, Saly Noéminek a tolmácsolásában szeptember 24-én a Márai Kultban.
Ritkán hallható érdekességeket tudhatunk meg az I. kerület elfeledett történeteiről, alakjairól és helyszíneiről, a Tabánról és tágabb környezetéről a legszakavatottabb történeti szakértőjének előadásában. Ez alkalommal a kerület egyik emblematikus kertjének történetéről, a Horváth-kertről tudhatunk meg további érdekességeket.
- írják az esemény beharangozójában.
Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.
László Gábor operatőr-rendező hiánypótló interjúsorozatából olyan ma is köztünk élő sváb, illetve német nemzetiségű felmenőkkel rendelkező emberek élettörténeteit ismerhetjük meg, akik szívesen mesélik el családjuk XX. századi - sokszor tragikus - történetét, illetve mutatják be saját sorsukat. Így mesél nekünk családtörténetéről, illetve saját életéről többek között Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke, Farkas Hoffmann Márta, író, újságíró, Dr. Manherz Károly nyelvész, germanista, egyetemi tanár, az ELTE egykori dékánja vagy éppen Dr. Seifert Tibor, történész, az ELTE egykori rektorhelyettese és még sokan mások.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
