Kiss Manyi és a Budai Vár
Kiss Manyi minden idők egyik legnagyobb komikája volt, aki éppen ma ünnepelné születésnapját, hiszen 113 évvel ezelőtt március 12-én született. De hogyan kapcsolódik a színésznő és az általa énekelt egyik legnagyobb sláger a Budai Várhoz? Mutatjuk!
Úgy, hogy számunkra - a Budai Vár szerelmesei számára - egy nagyon meghatározó jelenet volt Martonffy Emil filmjében, a Pepita kabát (1939) című - többek között Latabár Kálmánt, Makláry Zoltánt, Berky Lilit felvonultató - mozifilmben, amikor Kiss Manyi, Zsuzsa, az éttermi kenyereslány szerepében a budavári siklón emelkedik fölfelé és az Ő szemével látjuk az egykori Budapestet.
De például a híres kuplédal, Kiss Manyi-sláger, a Jaj, de jó a habos sütemény! című sláger szerzője az az Eisemann Mihály volt, aki az ötvenes években a Budai Várban, a Fortuna utca sarkán lévő Pest-Buda nevű hangulatos kisvendéglőben volt bárzongorista. Az akkor már hatalmas sikereket aratott zeneszerző éppolyan parkolópályára helyezett művész lett a szocializmusban, mint a második világháború utáni frontszereplései miatt még idegszanatóriumban is bujkáló Kiss Manyi. Két rendkívüli és zseniális tehetség sorsa így ért össze és fejeződött be éppolyan hirtelenséggel, mint ahogy pályájuk üstököse ívelt felfelé a két világháború közötti Magyarországon. Kiss Manyi legemlékezetesebb szerepeit 1936 után aratta. A művésznő a Fiatalság, bolondság című operettben nyújtott alakításával és az említett operettben énekelt Jaj, de jó a habos sütemény című dallal szerzett országos hírnevet magának.
Eisemann Mihály utolsó előtti operettje is a Várhoz kötődik, hiszen a Bástyasétány 77 című operett helyszínéül azt az ütött-kopott, romjaiból éledező budai Várat választotta a zeneszerző, amelynek utcáit ő is nem egyszer rótta a hajnali szürkeségben, magányosan hazafelé a Pest-Budából. A határainkon túl is nagy ismertségnek örvendő slágergyáros Eisemann Mihály a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa is volt. A zenei tanulmányai mellett jogi egyetemre is járó művész kezdetben bárzongoristaként kereste kenyerét. Később olyan slágerek szerzőjeként vált ismertté, mint például a János, legyen fenn a János-hegyen, a Pá, kis aranyom, pá, az Egy csók és más semmi, vagy éppen a Holdvilágos éjszakán, no és természetesen a Jaj, de jó a habos sütemény Kiss Manyi feledhetetlen előadásában.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
