Kiss Manyi és a Budai Vár
Kiss Manyi minden idők egyik legnagyobb komikája volt, aki éppen ma ünnepelné születésnapját, hiszen 113 évvel ezelőtt március 12-én született. De hogyan kapcsolódik a színésznő és az általa énekelt egyik legnagyobb sláger a Budai Várhoz? Mutatjuk!
Úgy, hogy számunkra - a Budai Vár szerelmesei számára - egy nagyon meghatározó jelenet volt Martonffy Emil filmjében, a Pepita kabát (1939) című - többek között Latabár Kálmánt, Makláry Zoltánt, Berky Lilit felvonultató - mozifilmben, amikor Kiss Manyi, Zsuzsa, az éttermi kenyereslány szerepében a budavári siklón emelkedik fölfelé és az Ő szemével látjuk az egykori Budapestet.
De például a híres kuplédal, Kiss Manyi-sláger, a Jaj, de jó a habos sütemény! című sláger szerzője az az Eisemann Mihály volt, aki az ötvenes években a Budai Várban, a Fortuna utca sarkán lévő Pest-Buda nevű hangulatos kisvendéglőben volt bárzongorista. Az akkor már hatalmas sikereket aratott zeneszerző éppolyan parkolópályára helyezett művész lett a szocializmusban, mint a második világháború utáni frontszereplései miatt még idegszanatóriumban is bujkáló Kiss Manyi. Két rendkívüli és zseniális tehetség sorsa így ért össze és fejeződött be éppolyan hirtelenséggel, mint ahogy pályájuk üstököse ívelt felfelé a két világháború közötti Magyarországon. Kiss Manyi legemlékezetesebb szerepeit 1936 után aratta. A művésznő a Fiatalság, bolondság című operettben nyújtott alakításával és az említett operettben énekelt Jaj, de jó a habos sütemény című dallal szerzett országos hírnevet magának.
Eisemann Mihály utolsó előtti operettje is a Várhoz kötődik, hiszen a Bástyasétány 77 című operett helyszínéül azt az ütött-kopott, romjaiból éledező budai Várat választotta a zeneszerző, amelynek utcáit ő is nem egyszer rótta a hajnali szürkeségben, magányosan hazafelé a Pest-Budából. A határainkon túl is nagy ismertségnek örvendő slágergyáros Eisemann Mihály a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa is volt. A zenei tanulmányai mellett jogi egyetemre is járó művész kezdetben bárzongoristaként kereste kenyerét. Később olyan slágerek szerzőjeként vált ismertté, mint például a János, legyen fenn a János-hegyen, a Pá, kis aranyom, pá, az Egy csók és más semmi, vagy éppen a Holdvilágos éjszakán, no és természetesen a Jaj, de jó a habos sütemény Kiss Manyi feledhetetlen előadásában.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
