Így néz ki egy közel kétszáz éves festményen a Krisztinaváros
Egészen különleges budai látkép tárul elénk a XIX. század elején megfestett képen.
A szakértők által 1820 körülire datált, ismeretlen művész által készített festmény előterében a Csikós Udvar elődje látható körülbelül a mai Stöckl-lépcső perspektívájából, amely ekkor – feltehetően átmenetileg - faraktárként szolgált. Az alkotáson jól kivehető a középkori eredetű torony, amit a török átépítés után ma is Karakas pasa tornyának nevezünk. Nevét Karakas Mehmed pasáról kapta - aki először 1614-ben, majd 1618-1621-ig ült a budai pasa székében –, s akinek saroktorony-ráépítését az eredeti ágyútoronnyal együtt a Budavári Palota XIX. század végi átépítésének idején, illetve alatt bontották le. Elsősorban az akkor készült fényképek, illetve más korábbi dokumentumok alapján történt meg az eredeti torony visszaállítása, a Nemzeti Hauszmann Program egyik különleges állomásaként. Ma hangulatos, kissé törökös tematikájú kávézó, a Pasha Cafe található a toronyban.
A festményen tőle balra a krisztinavárosi Havas Boldogasszony katolikus templom látható, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és alig két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf (1756-1809) tervei szerint. Maga a plébánia 1821-ben önállósult, amelynek első plébánosa egészen 1839-ig a pozsonyi születésű Majsch Jakab lett. Az eredetileg morva származású Hikischnek egyébként munkáival jelentős szerepe volt a korabeli budai építészet megújításában. Érdekes adalék, hogy hogy itt a templom falai között keresztelték többek között 1848. augusztusában a budavári Eötvös-család akkor 10 napos kis csemetéjét, Eötvös Lorándot, de itt tartotta esküvőjét a „legnagyobb magyar” és az „anyák megmentője” is.
De a legérdekesebb a képen a beépítetlen budai hegyvidék, illetve a Hűvösvölgy irányába látható tájkép. Az eredeti festmény a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Kiscelli Múzeumban őrzött gyűjteményében található.
De nézzék csak, milyen különleges és csodálatos volt már akkor is innen, a budavári teraszról a Krisztinavárosra néző panoráma!
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
