Honnan ered az egyik legszebb városrész, a Tabán neve?

Honnan ered az egyik legszebb városrész, a Tabán neve?

Azt minden budai tudja, hogy hol található a Tabán, de vajon azt hányan tudják, hogy honnan ered a neve? Alábbi cikkünkben ennek jártunk utána.

A Tabán a Gellérthegy, a Naphegy és a Várhegy közötti lankás városrész elnevezése, amelyet keletről a Duna határol. Az egykor szkíták, kelták, rómaiak és hunok által lakott területen a IX. században jelentek meg a magyarok. A latinul Minor Pestnek tehát Kis-Pestnek nevezett részhez tartozott, amely a Pesti hegy (Gellérthegy) és a Pesti újhegy (Várhegy) között terült el. A tatárok pusztítása után népesült be ismét, elsősorban IV. Béla Várhegyre megindított erődépítése miatt, amely agglomerációt képzett Buda körül. A mai tabáni városrész az ekkoriban külvárosi rangot sem kapó, ugyanakkor beszédes elnevezésű Alhévíz nevet viselte. Az ide települő németek kezdték Kis-Pestet Kreenfeldnek, a Gellérthegyet Kelenfeld, Kelenföld hegyének nevezni.

Mindjárt a vár alatt a völgyben kies nagy kert van és egy márványból épült villa. Ennek előcsarnokát mozaik-kockás, berakásos oszlopok veszik körül, melyek érckandelábereket tartanak. A villa bejárata diadalkaput formáz; az ebédlő és a hálószoba mennyezetei és ablakai oly bámulatosak, hogy az ókor pompáját megközelítik. A kertre néző részen oszlopcsarnok épült. A kertben sűrűn ültetett fák között útvesztő van kiképezve. Madárkertek idegen és honi madarak számára, melyeket dróthálók tartanak fogva. E madárkertekben bokrok, gyümölcsfák vannak és liget, továbbá rendben beültetett különböző fákkal szegélyezett tornác. Van fedett folyosó, füves térség, köves utak és halas medencék. Tornyok is vannak üvegablakos ebédlőkkel és fedett erkélyekkel, melyekben oly kellemes az étkezés, hogy elképzelni sem lehet. A villa tetejét ezüstös cserepek fedik.

- írja a Mátyás-kori állapotokat Antonio Bonfini (1427-1502), humanista történetíró Mátyás király című művében.

A fejlődésnek a törökök megszállása vetett véget, akik 1541-ben elfoglalták Budát. Ekkor nevezték el a mai Ördög-árkot annak Nagykovácsiban található eredése miatt Kovácsi pataknak, illetve Tímár pataknak, amit törökül Tobak szujunak hívtak. A tímár elnevezés eredete, hogy az itt letelepült kézművesekről Tímártelepnek, Debaghane-nak (Tabakhane), ennek elferdüléséből származik a Tabahan, Taban elnevezés. Egyes nyelvészek szerint a taban törökül talpat, illetve valaminek az alját, tehát ez esetben egy dombnak, hegynek az alját is jelentheti. Azonban, hogy minden eddigi a Tabán elnevezéséről előadott bölcselkedést elbizonytalanítsunk, megjegyeznénk, hogy Bányai Elemér (1875– 1915) örmény származású magyar újságíró, aki Zuboly írói álnéven jelentette meg írásait „Egy pusztuló városrész” című 1909-es cikkében arról ír, hogy II. András király (1205-1235) több oklevelében is van olyan rész, amely „Tabenra mons ad Budam”. A sok bizonytalanság mellett egy dolog azonban biztos; mégpedig az, hogy a később, ide települt rácokról a Budán élő németek által a XVII. századtól részben csak Raitzenstadnak vagy Ráczvárosnak nevezett rész ma is Buda egyik legszebb, leghangulatosabb városrésze.

Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?
Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?

Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.

Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról

A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály
Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály

Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.