Fehérbe öltözött a Budai Vár és nagyon jól állt neki! - Képriport
Már majdnem elfelejtettük, hogy milyen szép arcát mutatja a Várnegyed, amikor hó borítja a háztetőket. Pedig Budapest ékszerdoboza ilyenkor is igazi csoda. Vigyázz, kész, rajt: budavári képriportunk következik!
Már gyerekkorban is valami furcsa melegség töltötte el az ember szívét, amikor a színes, akkor még sokszor romos, de legalábbis elhanyagolt városrészt az éjszaka lehullott hótakaró borította el és fehér uniformist kölcsönzött a valamikor sokkal szebb világot látott Budai Várnak. S bár a Várnegyed arculata és azon belül a Budavári Palotanegyed ikonikus épületei lassan-lassan visszanyerik egykori pompájukat, de sajnos azok a régi téli havazások megritkultak és lassan kikopik emlékeinkből, hogy milyenek voltak a vári utcák, házak és terek akkor, amikor „hó takará el a bérci tetőt”.
Feltehetően minden ifjúkorban átélt dolog idővel megszépül és bár a havazással mindig járnak kellemetlenségek, mi mégis azt kívánjuk, hogy minden magyar nemzedéknek legyen egy olyan élménye, amit nekünk az 1987. január 12-13-i hóesés adott, amit annak a csodatélnek és az extrém mennyiségű hónak az emléke jelent. És persze a mostani közel sem olyan, mi már Nagyon Vártuk a havazást és végre meg is érkezett. Így ezzel a cikkel köszöntöttük: velkám.
(A főképen a Kazinczy-emlékkút a Bécsi kapu tér közepén, mögötte pedig Hatvany Lajos sárgálló palotája látható.)
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
