Erről mesél az Úri utca 45.
Az Úri utcában több ország diplomáciai képviseletét is megtaláljuk. Sőt, van egy olyan is, amelyik ebből a szempontból már „nyugdíjas”, hiszen a hajdan volt nagykövetség azóta már Pestre költözött. Ez az épület egy olyan család birtokába került a 20. század első harmadában, amelynek titkos receptúra alapján készült termékeit ma is előszeretettel fogyasztják a magyarok.
A Kapisztrán tér felől elindulva, a Magdolna-toronnyal átellenben, az Úri utca 70. szám alatt működik Szudán Kereskedelmi Képviselete. Továbbsétálva, de még ugyanennek a háztömbnek a Lant utca felé eső végében, a 64-66. szám alatt a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetség épületéhez érünk, ahonnan már látszik cikkünk központi eleme, az utca túloldalán, a 45. szám alatt álló, lépcsőző homlokzatú épület. A napjainkban szerény méretűnek tekinthető, szépen helyreállított épület helyén korábban állt házaknak nevezetes lakói voltak.
A 14. században itt élt Zsámboki Simon erdélyi alvajda, aki a Zsámbékon 1100 körül letelepedett, francia eredetű nemzetség sarja volt. A 16. században Kanczlyr János budai albíró, a 17. században Schuszter Gáspár üvegmester, tűzszerész, az 1800-as évektől pedig dr. Gvozdanovich Tamás vármegyei törvényszéki elnök és felesége lakott az itt álló épületben.
Az egyemeletes, félköríves kapuval az utca felé nyitó ház két kisebb középkori építményből lett összevonva a 18. században, tömegformája azonban őrzi a középkori elrendezést.
A házat 1932-ben Zwack János likőrgyáros vásárolta meg, 1974-től pedig az épület beilleszkedett az Úri utcai külképviseletek sorába, ugyanis itt működött Törökország nagykövetsége.
Érdekesség, hogy ezáltal a Vár egy kis területe mintegy három évtizedre hivatalosan is török fennhatóság alá került, míg a kirendeltség át nem költözött mai otthonába, a Duna túloldalára, az Andrássy út 123. szám alá.
Napjainkban a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését céljául kitűző Haydneum működik az épületben.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
