Erkel Ferenc nyomában: életre kelő történelem az Úri utca 24. szám alatt
Izgalmas története van, és neves lakói voltak a budavári Úri utca 24. szám alatt található épületnek. Az utcára barokk stílusú homlokzatával tekintő házban lakott családjával Erkel Ferenc, a Himnusz zenéjének szerzője. A ház legkorábbi, név szerint is ismert lakói a városi tanács tagjai voltak a 15. században.
Az Úri utca 24. szám alatt található ház története a 14. században kezdődött, erről tanúskodik a ház dongaboltozatos bejárati előcsarnokában lévő gótikus ülőfülkesor, melynek északi oldalán öt különböző középkori kőfaragójel is fennmaradt – derül ki Budapest 100 cikkéből. Érdekesség, hogy a késő középkorban a mai Úri u. 24-től az 50. házszám alatt található épületig terjedő részét Kalmarwtcha-nak, vagyis Kalmár utcának nevezték.
A ház legkorábbi lakói, akiket név szerint is ismerhetünk, a 15. század második felében Ulrich Weichenperger és Hans Hanko voltak, mindketten budai esküdtek, a városi tanács tagjai. 1700 körül az épületet barokk stílusban építtették át, a maival lényegében megegyező elrendezését pedig 1869-ben nyerte el.
Erkel Ferenc még az átépítés előtt, 1851-ben költözött a házba, mégpedig az épület Tóth Árpád sétány felé néző részének egyik emeleti lakásába. A Himnusz zenéjének szerzője 1835-től élt Pesten, és 1839-ben vette feleségül a budavári Nagyboldogasszony-templom karnagya, Ádler György lányát, Ádler Adélt. Az Úri utcában 1860-ig laktak, a házaspár tizenegy gyermekéből az utolsó négy (Ilona, Oszkár, Ferenc és István) ebben a házban született.
1945-ben, Budapest ostromakor az épületet találat érte, a ház Úri utca felőli emeleti része a háború utolsó napjaiban megsemmisült.
1949-re az emeletet újraépítették, az 1950-es évek elején folytak régészeti feltárások. 1952-ben műemléki felmérés készült róla, 1953-ban helyreállították, 1964-ben pedig Lipták Irén tervei szerint készült az újabb műemléki helyreállítás, ekkor nyerte el a ház homlokzata a ma is látható barokk kialakítását.
A Himnusz zeneszerzőjének 2010-ben, születésének 200. évfordulóján állítottak emléket a ház homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Egy másik, január 22-én ünnepelt 200. évforduló is kapcsolódik Erkel Ferenchez, hiszen 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc. Mint arról a Nagyon Vár is beszámolt, ebből az alkalomból a Várkert Bazár rendezvénytermében tartottak zenés irodalmi eseményt ismert közéleti személyiségek részvételével.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!