Erkel Ferenc nyomában: életre kelő történelem az Úri utca 24. szám alatt
Izgalmas története van, és neves lakói voltak a budavári Úri utca 24. szám alatt található épületnek. Az utcára barokk stílusú homlokzatával tekintő házban lakott családjával Erkel Ferenc, a Himnusz zenéjének szerzője. A ház legkorábbi, név szerint is ismert lakói a városi tanács tagjai voltak a 15. században.
Az Úri utca 24. szám alatt található ház története a 14. században kezdődött, erről tanúskodik a ház dongaboltozatos bejárati előcsarnokában lévő gótikus ülőfülkesor, melynek északi oldalán öt különböző középkori kőfaragójel is fennmaradt – derül ki Budapest 100 cikkéből. Érdekesség, hogy a késő középkorban a mai Úri u. 24-től az 50. házszám alatt található épületig terjedő részét Kalmarwtcha-nak, vagyis Kalmár utcának nevezték.
A ház legkorábbi lakói, akiket név szerint is ismerhetünk, a 15. század második felében Ulrich Weichenperger és Hans Hanko voltak, mindketten budai esküdtek, a városi tanács tagjai. 1700 körül az épületet barokk stílusban építtették át, a maival lényegében megegyező elrendezését pedig 1869-ben nyerte el.
Erkel Ferenc még az átépítés előtt, 1851-ben költözött a házba, mégpedig az épület Tóth Árpád sétány felé néző részének egyik emeleti lakásába. A Himnusz zenéjének szerzője 1835-től élt Pesten, és 1839-ben vette feleségül a budavári Nagyboldogasszony-templom karnagya, Ádler György lányát, Ádler Adélt. Az Úri utcában 1860-ig laktak, a házaspár tizenegy gyermekéből az utolsó négy (Ilona, Oszkár, Ferenc és István) ebben a házban született.
1945-ben, Budapest ostromakor az épületet találat érte, a ház Úri utca felőli emeleti része a háború utolsó napjaiban megsemmisült.
1949-re az emeletet újraépítették, az 1950-es évek elején folytak régészeti feltárások. 1952-ben műemléki felmérés készült róla, 1953-ban helyreállították, 1964-ben pedig Lipták Irén tervei szerint készült az újabb műemléki helyreállítás, ekkor nyerte el a ház homlokzata a ma is látható barokk kialakítását.
A Himnusz zeneszerzőjének 2010-ben, születésének 200. évfordulóján állítottak emléket a ház homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Egy másik, január 22-én ünnepelt 200. évforduló is kapcsolódik Erkel Ferenchez, hiszen 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc. Mint arról a Nagyon Vár is beszámolt, ebből az alkalomból a Várkert Bazár rendezvénytermében tartottak zenés irodalmi eseményt ismert közéleti személyiségek részvételével.
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
