
Budavári helyszínelés avagy bűnügyi séta a Várnegyedben
Bűnügyi krónika a Budai Várban Ambrus Attilával és Csapó Csabával címmel hirdették meg a szervezők azt a kriminalisztika és bűnözéstörténeti sétát, amelynek a Táncsics börtönétől Mailáth országbíró meggyilkolásáig címet is adhatnánk. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egykori docense és a „Viszkis rabló” néven elhíresült egykori jégkorongos rendhagyó tematikus sétája a történettudomány és napjaink valóságának jól sikerült, érdekfeszítő kombinációja: hiteles történetmesélés és fesztelen sztorizás.
Csapó Csaba egy igazi fekete öves sétavezető, aki több évig a Várkapitányság idegenvezetőjeként is dolgozott, így egyrészről nem csoda, hogy teltházas lett a tematikus séta, másrészről az sem meglepő, hogy rendkívül otthonosan mozog, szinte minden részletet ismerve vezet sétát a Várnegyedben.
Hosszú út vezetett el az ELTE egyetemi katedrájától az egyéni vállalkozóvá válásomig, de egyetlen percét sem sajnálom. Nagyon sokat tanultam és tapasztaltam, örültem és bosszankodtam azért, hogy most elmondhassam, talán kezd összeállni, amit szeretnék.
- írja hivatalos Facebook-oldalán.
Tarts velünk egy izgalmas történeti sétára, ahol Csapó Csaba történész és Ambrus Attila (Viszkis) szakértő mesélnek a Budai Vár utóbbi 200 évének híres bűneseteiről és az 1990-es évek alvilágáról.
- foglalták össze az esemény beharangozójában.
A most megvalósult séta egy jóhangulatú, fesztelen művelődés két rendkívül szórakoztató, egymást jól kiegészítő emberrel. Míg Csapó Csaba tudományos igényességgel, de közérthetően mesél a múlt krónikásaként a történelmi tényekről, addig Ambrus Attila a büntetését leülő, tetteiért megbűnhődő legendás bankrabló saját nem mindennapi élettapasztalataival és néhol szaftos-bennfentes ’90-es évekbeli bűnöző-sztorikkal, valamint saját „korábbi életének” megélt élményeivel egészíti ki az elhangzottakat meglehetősen megkapó stílusban.

A tematikus séta - lévén, hogy a Várról van itt szó - Táncsics-börtönétől indul és már az első állomáson olyan, a nagyközönség számára eleddig ismeretlen, meghökkentő tényeket ismerhet meg a közönség, amelyek feltehetően minden addigi tudásukat átírják, amit tágabb értelemben az újkori magyar történelemről, s amit a büntetés-végrehajtás XIX. századi körülményeiről gondoltak.

Nem szeretnénk szpojlerezni, de azt azért elmondhatjuk, hogy több állomás és számtalan érdekes történet után végül a Dísz térre érkezünk meg, ahol részletesen megismerhetjük a XIX. század egyik legjelentősebb rablógyilkosságának bűnesetét, valamint ehhez kapcsolódóan meghallgathatjuk a konkrét bűnügyhöz és a helyszínhez kapcsolódóan Ambrus Attila történeteit . A séta tehát egyáltalán nem hosszú, kényelmes.

Biztosak vagyunk benne, hogy lesznek további séták is, ugyanis Ambrus Attila kérdésre válaszolva elmondta, hogy:
Ez egy új fejezet az életemben, egyelőre elfogytak a jegyek, folytatjuk…

Az Élőhely Természet- és tájkonstrukciók című időszakos tárlat hatvan műtárgyat felvonultatva mutatja be egészen a XIX. századtól napjainkig a különböző képzőművészeti ágak természethez kötődő látásmódjait. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ a klímaváltozás és a globális fenntarthatósági kérdések válságának idején, hogy hogyan lehet újraírni természet és kultúra viszonyát az előző századok természetfogásása és napjaink jóval urbánusabb világlátásának tükrében. A kiállítást 2025. március 21. – július 27. között nézhetik meg a téma iránt érdeklődök a Budavári Palotanegyedben található Magyar Nemzeti Galériában.

László Gábor operatőr-rendező hiánypótló interjúsorozatából olyan ma is köztünk élő sváb, illetve német nemzetiségű felmenőkkel rendelkező emberek élettörténeteit ismerhetjük meg, akik szívesen mesélik el családjuk XX. századi - sokszor tragikus - történetét, illetve mutatják be saját sorsukat. Így mesél nekünk családtörténetéről, illetve saját életéről többek között Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke, Farkas Hoffmann Márta, író, újságíró, Dr. Manherz Károly nyelvész, germanista, egyetemi tanár, az ELTE egykori dékánja vagy éppen Dr. Seifert Tibor, történész, az ELTE egykori rektorhelyettese és még sokan mások.

Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.