Budapest 150 - Ma van a Lánchíd születésnapja!
1849-ben éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Széchenyi lánchidat.
Elöljáróban is érdekes adalék, hogy a Budát és Pestet összekötő Széchenyi Lánchíd nemcsak a Budát és Pestet összekötő első kőhíd, de a Duna teljes magyarországi szakaszán is az első ilyen építmény volt.
Kevesen tudják, de a Pestet Budával elsőként összekötő állandó hidat gróf Széchenyi István (1790-1860) álmodta meg ugyan, a Hídegylet is ő alapította 1832. február 10-én, de a híd megépítését Sina György (1783-1856) finanszírozta, akinek születésnapján avatták fel a klasszicista stílusban megépített Lánchidat. A munkálatok már egy évtizeddel korábban, 1839-ben megkezdődtek az angol William Tierney Clark (1783-1852) tervei alapján, azonban a kivitelezés valódi - mai divatos kifejezéssel élve - operatív irányítója azonban a skót származású Adam Clark (1811-1866) építésvezető volt, akinek a 170 évvel ezelőtt átadott váralagutat is köszönhetjük. A híd alapkövét 1842. augusztus 24-én Károly főherceg, Teschen hercege rakta le.
Széchenyi így írt William Tierney Clarknak 1846. januárjában:
Két párt áll szemben egymással. Ebből következően az aláírások nem haladnak túlontúl gyorsan: Az egyik párt, élén néhány budaival, a dolog műszaki kivitelezését hazánkfia kezébe kívánná letenni, míg jómagam és a báró is nem kívánunk tudni kísérletező mesterekről, hanem az ügy Ön általi írányitását kívánjuk. A részvények ára 10 sterling font egyenkint, és úgy mondják, hogy igen hasznot hajtó vállalkozás lesz, nem tudom, mit gondoljak róla, de meglehet, néhányat tán Önnek is át kellene vennie.
Gróf Széchenyi István (1791-1860) végül Clark Ádámot nevezte ki az Országos Közlekedési Bizottság tanácsosának 1847-ben. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szabadságharc idején Clark Ádám mentette meg a Lánchidat Heinrich Hentzi osztrák tábornok, illetve Alnoch Alajos ezredes hídrobbantási kísérletétől, amikor is a Lánchíd kamráit vízzel öntette el. Ennek a hősies tettnek is köszönhető, hogy a magyarok nagyon megkedvelték a skót származású mérnököt. Itt, a Várszínház egyik előadásán ismerte meg a budai városkapitány Áldásy Antal lányát, Máriát, akit csakhamar feleségül is vett. Ezután visszavonult és csak családjának élt, három gyermeke született. A közeli Koronaőr utcába tervezett villában szerette volna berendezni a családi fészket, azonban 1866. június 23-án, egy szombati napon tüdőgyulladás miatt távozott az élők sorából.
A Lánchíd történetéhez még hozzátartozik, hogy a hídfők legendás kőoroszlánjait Marschalkó János (1818-1877) lőcsei szobrászművész készítette el három évvel az átadás után, 1852-ben.
Isten éltesse a Lánchidat, Isten éltesse Budapestet!
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
