Buda királyfi és Pest királykisasszony
Hogy milyen városi legenda fűződik a címben szereplő szobrokhoz azt megtudhatják a cikkünkből és nem mellesleg azt is, hogy ennek mennyi köze van a valósághoz. Mindenesetre nekünk ez is egy I. kerületi „szeretemhely” és nem csak azért, mert innen is látjuk a Budavári Palotát.
…és lép a lány, megy a fiú felé, sosem éri el. Az ifjú vár, kezét nyújtja felé, mégsem éri el. Csak egy lépés van már köztük, még sincs számukra remény, szobrok ők egy szirt tetején, szobrok ők egy szirt tetején…
- hangzik el a Zorán-testvérek nevével fémjelzett Metro együttes Régi kép, szobrok című 1969-ben debütált dalában.
Amelyet – a városi legendával ellentétben – nem a képen látható műalkotás ihletett. Az igazság annyi, hogy Budapest I. kerületében, a Gellért-hegyi Gruber József víztározó tetején, a Filozófusok kertjétől alig néhány lépésnyire valóban található egy a dalszöveghez nagyon passzoló szobor, amely egy női és férfi alakot, egy királykisasszonyt és egy királyfit ábrázol.
A tény azonban az, hogy bronzból és kőből készült művet csak később, a dal megszületése után közel másfél évtizednyivel, 1982-ben leplezték és avatták fel. A műalkotás – legalábbis a legenda szempontjából jelentősebb - érdemi részét, a már említett alakokat Lesenyei Márta (1930-) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész tervezte, míg a talpazatot Vadász György (1933-) Prima Primissima, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építésznek köszönhetjük. Azt nem tudjuk, hogy a művésznőt mennyire ihlette meg Zoránék dala, de nem elképzelhetetlen, hogy hatott rá. Az egymás felé vágyakozóan néző és kezükkel egymás irányába nyújtó királyi alakok a Duna jobb- és balpartját, Buda és Pest beteljesült "házasságát", a két városrész egyesülését jelképezik.
A szobor hivatalos neve Kilátó-kő és nem véletlenül, hiszen az alkotástól pazar kilátás nyílik a magyar fővárosra. Különleges élményt nyújt, hogy innen élőben is láthatjuk azokat az épületeket, amelyek a szobor talapzatán is megtalálhatunk. Szóval, ebben a napos, illatos és színes, őszi időben érdemes felkaptatni a Gellért-hegyre és Buda királyfi, illetve Pest királykisasszony mellől megcsodálni a várost.
A dal pedig akkor is szép, ha nem a szobrok ihlették, hallgassák csak:
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
