Buda királyfi és Pest királykisasszony

Buda királyfi és Pest királykisasszony

Hogy milyen városi legenda fűződik a címben szereplő szobrokhoz azt megtudhatják a cikkünkből és nem mellesleg azt is, hogy ennek mennyi köze van a valósághoz. Mindenesetre nekünk ez is egy I. kerületi „szeretemhely” és nem csak azért, mert innen is látjuk a Budavári Palotát.

…és lép a lány, megy a fiú felé, sosem éri el. Az ifjú vár, kezét nyújtja felé, mégsem éri el. Csak egy lépés van már köztük, még sincs számukra remény, szobrok ők egy szirt tetején, szobrok ők egy szirt tetején…

- hangzik el a Zorán-testvérek nevével fémjelzett Metro együttes Régi kép, szobrok című 1969-ben debütált dalában.

A Régi kép, szobrok című dal szövegének megfelelő szoboralakok (Fotó: nagyonvar.hu)

Amelyet – a városi legendával ellentétben – nem a képen látható műalkotás ihletett. Az igazság annyi, hogy Budapest I. kerületében, a Gellért-hegyi Gruber József víztározó tetején, a Filozófusok kertjétől alig néhány lépésnyire valóban található egy a dalszöveghez nagyon passzoló szobor, amely egy női és férfi alakot, egy királykisasszonyt és egy királyfit ábrázol.

A tény azonban az, hogy bronzból és kőből készült művet csak később, a dal megszületése után közel másfél évtizednyivel, 1982-ben leplezték és avatták fel. A műalkotás – legalábbis a legenda szempontjából jelentősebb - érdemi részét, a már említett alakokat Lesenyei Márta (1930-) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész tervezte, míg a talpazatot Vadász György (1933-) Prima Primissima, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építésznek köszönhetjük. Azt nem tudjuk, hogy a művésznőt mennyire ihlette meg Zoránék dala, de nem elképzelhetetlen, hogy hatott rá. Az egymás felé vágyakozóan néző és kezükkel egymás irányába nyújtó királyi alakok a Duna jobb- és balpartját, Buda és Pest beteljesült "házasságát", a két városrész egyesülését jelképezik.

"Első útján minden reggel Őket köszönti a fény/ ott, a kopár szirt tetején..." (Fotó: nagyonvar.hu)

A szobor hivatalos neve Kilátó-kő és nem véletlenül, hiszen az alkotástól pazar kilátás nyílik a magyar fővárosra. Különleges élményt nyújt, hogy innen élőben is láthatjuk azokat az épületeket, amelyek a szobor talapzatán is megtalálhatunk. Szóval, ebben a napos, illatos és színes, őszi időben érdemes felkaptatni a Gellért-hegyre és Buda királyfi, illetve Pest királykisasszony mellől megcsodálni a várost.

A csodálatos panoráma (Fotó: nagyonvar.hu)

A dal pedig akkor is szép, ha nem a szobrok ihlették, hallgassák csak:

A Budai Vár régi plakátokon
A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával
"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával

Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz
Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.