Ahol csak pár lépésre van Párizs Stockholmtól: Az Európa Liget találkozópont, kutyások, sportolni vágyók kedvelt helyszíne a Várban
A Bécsi kapu, a Budai Vár fala, illetve a Hunfalvy utca által határolt Európa Ligetet vagy más néven Európa Parkot Budapest centenáriuma és 29 európai főváros ez alkalomból megrendezett kongresszusának emlékére nyitották meg, 1972. szeptember 4-én.
Ekkor az egyes fővárosok vezetői egy-egy saját országukban őshonos fát ültettek, melyek jól tűrik az itteni klímát is. A fák előtti mészkőlapokon pedig a hozzájuk tartozó város neve látható. Így került a Ligetbe többek között hárs, berkenye, juhar, kőris, török mogyoró és díszcseresznye is. A különféle növényekre tekintve eszünkbe juthat az európai összefogás, a sokszínűség, és ennek dacára az együttélés képessége is. Mára itt található 31 európai főváros fája, s a hozzájuk tartozó mészkőtáblákról azt is megtudhatjuk, hogy az adott fát pontosan mikor ültették.
A Ligetben sétálva Kodály Zoltán (1882–1967) Varga Imre (1923–2019) által, 1982-ben alkotott, idilli képet festő szobra is megtekinthető. Az alkotást, mivel az akkori helyén az állaga megromlott, 2003-ban a Püspökkertbe helyezték át, majd építkezések miatti elzártság után csak 2016-ban helyezték vissza eredeti helyére.
A sokáig romosan álló terület mai formáját a Budavári Önkormányzat által véghezvitt felújítást követően nyerte el. Manapság közkedvelt találkozóhely, a várkerületi kutyások egyik kedvenc helye, nem utolsó sorban pedig egy kondiparknak és egy focipályának köszönhetően sportolási lehetőséget nyújt minden korosztály számára, de az Európai Ligetben sétálva az is megtalálja számítását, aki egy kis nyugalomra vágyva időzne egy padon a jó levegőn.
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
