Ahol csak pár lépésre van Párizs Stockholmtól: Az Európa Liget találkozópont, kutyások, sportolni vágyók kedvelt helyszíne a Várban
A Bécsi kapu, a Budai Vár fala, illetve a Hunfalvy utca által határolt Európa Ligetet vagy más néven Európa Parkot Budapest centenáriuma és 29 európai főváros ez alkalomból megrendezett kongresszusának emlékére nyitották meg, 1972. szeptember 4-én.
Ekkor az egyes fővárosok vezetői egy-egy saját országukban őshonos fát ültettek, melyek jól tűrik az itteni klímát is. A fák előtti mészkőlapokon pedig a hozzájuk tartozó város neve látható. Így került a Ligetbe többek között hárs, berkenye, juhar, kőris, török mogyoró és díszcseresznye is. A különféle növényekre tekintve eszünkbe juthat az európai összefogás, a sokszínűség, és ennek dacára az együttélés képessége is. Mára itt található 31 európai főváros fája, s a hozzájuk tartozó mészkőtáblákról azt is megtudhatjuk, hogy az adott fát pontosan mikor ültették.
A Ligetben sétálva Kodály Zoltán (1882–1967) Varga Imre (1923–2019) által, 1982-ben alkotott, idilli képet festő szobra is megtekinthető. Az alkotást, mivel az akkori helyén az állaga megromlott, 2003-ban a Püspökkertbe helyezték át, majd építkezések miatti elzártság után csak 2016-ban helyezték vissza eredeti helyére.
A sokáig romosan álló terület mai formáját a Budavári Önkormányzat által véghezvitt felújítást követően nyerte el. Manapság közkedvelt találkozóhely, a várkerületi kutyások egyik kedvenc helye, nem utolsó sorban pedig egy kondiparknak és egy focipályának köszönhetően sportolási lehetőséget nyújt minden korosztály számára, de az Európai Ligetben sétálva az is megtalálja számítását, aki egy kis nyugalomra vágyva időzne egy padon a jó levegőn.
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
