A Budavári Palotanegyed is helyet kapott az európai történelmi uralkodói központokat tömörítő szervezetben
A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek
A Hauszmann Alajos (1847-1926) által tervezett Budavári Királyi Palotát a századfordulóra elkészült pompája és a palota páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte.
A II. világháború utáni arisztokráciaellenes kommunista „népköztársasági” rezsimek politikai okokból szándékosan leszanálták, illetve elhanyagolták az egykori Budavári Palotát.
Azonban a háború utáni sanyarú és méltatlan félévszázad után az egykori pompáját - a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően - szép lassan visszanyerő Budavári Palotanegyed hamarosan újra egykori fényében tündököl majd. A rekonstrukciós munkákat számos nemzetközi elismerés és nívós szakmai díj követte az elmúlt években, most pedig Európai Királyi Rezidenciák Szövetsége teljes jogú tagjai közé választotta az újjászülető Budavári Palotanegyedet. Immáron - többek között - olyan rangos helyszínek között szerepel együtt az egykori királyi palota, mint az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP), illetve a spanyol Alhambra, valamint a Visztula partján fekvő lengyel királyi palota, a Wawel. Ez utóbbi két helyszín a Budavári Palotával együtt nyert egyébként felvételt a rangos királyi rezidenciákat tömörítő szövetségbe. Az 1995-ben alapított és folyamatosan bővülő Európai Királyi Rezidenciák szervezetének jelenleg 15 európai ország a tagja, összesen 32 palotával, illetve kastéllyal. Magyarországot eddig Gödöllői Királyi Kastély képviselte, így hatalmas elismerés, büszkeség és öröm, hogy immáron a Budavári Palotanegyedet is felvették a szervezet teljes jogú tagjai közé.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
