A Budavári Palotanegyed is helyet kapott az európai történelmi uralkodói központokat tömörítő szervezetben
A napokban érkezett a hír, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári Palotanegyed is tagja lett a legnevesebb uralkodói központokat tömörítő European Royal Residences elnevezésű szervezetnek
A Hauszmann Alajos (1847-1926) által tervezett Budavári Királyi Palotát a századfordulóra elkészült pompája és a palota páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte.
A II. világháború utáni arisztokráciaellenes kommunista „népköztársasági” rezsimek politikai okokból szándékosan leszanálták, illetve elhanyagolták az egykori Budavári Palotát.
Azonban a háború utáni sanyarú és méltatlan félévszázad után az egykori pompáját - a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően - szép lassan visszanyerő Budavári Palotanegyed hamarosan újra egykori fényében tündököl majd. A rekonstrukciós munkákat számos nemzetközi elismerés és nívós szakmai díj követte az elmúlt években, most pedig Európai Királyi Rezidenciák Szövetsége teljes jogú tagjai közé választotta az újjászülető Budavári Palotanegyedet. Immáron - többek között - olyan rangos helyszínek között szerepel együtt az egykori királyi palota, mint az egykori ausztriai császári rezidenciaként működő Schönbrunni kastély, a versailles-i kastélyok vagy a londoni Historic Royal Palaces (HRP), illetve a spanyol Alhambra, valamint a Visztula partján fekvő lengyel királyi palota, a Wawel. Ez utóbbi két helyszín a Budavári Palotával együtt nyert egyébként felvételt a rangos királyi rezidenciákat tömörítő szövetségbe. Az 1995-ben alapított és folyamatosan bővülő Európai Királyi Rezidenciák szervezetének jelenleg 15 európai ország a tagja, összesen 32 palotával, illetve kastéllyal. Magyarországot eddig Gödöllői Királyi Kastély képviselte, így hatalmas elismerés, büszkeség és öröm, hogy immáron a Budavári Palotanegyedet is felvették a szervezet teljes jogú tagjai közé.
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.