100 éves az Országos Levéltár központi épülete
100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főépülete. A Budai Vár északi részén, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján, majd az I. világháború miatt elhúzódó beruházás Klebersberg Kuno kultuszminiszter hathatós közbenjárása után fejeződött be.
Idén 100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár főépülete. A centenárium mellett érdemes megjegyezni még egy jubileumi évfordulót is, hiszen a Budai Várban, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján.
Pecz Samu Schulek Frigyes mellett gyakornokként vett részt a Mátyás templom restaurálásában, később pedig az ő tervei alapján épült meg a Vár Duna felé eső lábánál található Szilágyi Dezső téri református templom, amelynek tetejét az Országos Levéltár főépületéhez hasonlóan színes Zsolnay-cserepek ékesítenek.
A Budapest 100 honlapján található cikkből megtudjuk, hogy a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezték el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet.
Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására. A levéltár végül Csánki Dezső főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába.
Ugyancsak a Budapest 100 ír róla, hogy az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően kialakított gazdag belső díszítés pedig Langer Ignác nevéhez fűződik. A belső terekben Dudits Andor festő munkái köszönnek vissza. Mint az az Országos Levéltár honlapján elérhető leírásból kiderül, a konzervatív, de egyéni stílusú alkotó Klebelsberg egyik sokat foglalkoztatott festőjeként készítette el – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. Az épület belső díszítését Klebelsberg aktív szerepvállalása segítette elő, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti kultúra ügyét.
Az épület 1945 telén, a főváros ostroma idején megrongálódott, a palotát 1961-re állították helyre, a tetőre pedig a nyolcvanas években kerültek fel ismét a pécsi Zsolnay gyárban készült tetőcserepek.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
