100 éves az Országos Levéltár központi épülete
100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főépülete. A Budai Vár északi részén, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján, majd az I. világháború miatt elhúzódó beruházás Klebersberg Kuno kultuszminiszter hathatós közbenjárása után fejeződött be.
Idén 100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár főépülete. A centenárium mellett érdemes megjegyezni még egy jubileumi évfordulót is, hiszen a Budai Várban, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján.
Pecz Samu Schulek Frigyes mellett gyakornokként vett részt a Mátyás templom restaurálásában, később pedig az ő tervei alapján épült meg a Vár Duna felé eső lábánál található Szilágyi Dezső téri református templom, amelynek tetejét az Országos Levéltár főépületéhez hasonlóan színes Zsolnay-cserepek ékesítenek.
A Budapest 100 honlapján található cikkből megtudjuk, hogy a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezték el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet.
Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására. A levéltár végül Csánki Dezső főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába.
Ugyancsak a Budapest 100 ír róla, hogy az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően kialakított gazdag belső díszítés pedig Langer Ignác nevéhez fűződik. A belső terekben Dudits Andor festő munkái köszönnek vissza. Mint az az Országos Levéltár honlapján elérhető leírásból kiderül, a konzervatív, de egyéni stílusú alkotó Klebelsberg egyik sokat foglalkoztatott festőjeként készítette el – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. Az épület belső díszítését Klebelsberg aktív szerepvállalása segítette elő, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti kultúra ügyét.
Az épület 1945 telén, a főváros ostroma idején megrongálódott, a palotát 1961-re állították helyre, a tetőre pedig a nyolcvanas években kerültek fel ismét a pécsi Zsolnay gyárban készült tetőcserepek.
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
