100 éves az Országos Levéltár központi épülete
100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főépülete. A Budai Vár északi részén, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján, majd az I. világháború miatt elhúzódó beruházás Klebersberg Kuno kultuszminiszter hathatós közbenjárása után fejeződött be.
Idén 100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár főépülete. A centenárium mellett érdemes megjegyezni még egy jubileumi évfordulót is, hiszen a Budai Várban, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján.
Pecz Samu Schulek Frigyes mellett gyakornokként vett részt a Mátyás templom restaurálásában, később pedig az ő tervei alapján épült meg a Vár Duna felé eső lábánál található Szilágyi Dezső téri református templom, amelynek tetejét az Országos Levéltár főépületéhez hasonlóan színes Zsolnay-cserepek ékesítenek.
A Budapest 100 honlapján található cikkből megtudjuk, hogy a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezték el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet.
Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására. A levéltár végül Csánki Dezső főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába.
Ugyancsak a Budapest 100 ír róla, hogy az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően kialakított gazdag belső díszítés pedig Langer Ignác nevéhez fűződik. A belső terekben Dudits Andor festő munkái köszönnek vissza. Mint az az Országos Levéltár honlapján elérhető leírásból kiderül, a konzervatív, de egyéni stílusú alkotó Klebelsberg egyik sokat foglalkoztatott festőjeként készítette el – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. Az épület belső díszítését Klebelsberg aktív szerepvállalása segítette elő, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti kultúra ügyét.
Az épület 1945 telén, a főváros ostroma idején megrongálódott, a palotát 1961-re állították helyre, a tetőre pedig a nyolcvanas években kerültek fel ismét a pécsi Zsolnay gyárban készült tetőcserepek.
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
