100 éves az Országos Levéltár központi épülete
100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főépülete. A Budai Vár északi részén, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján, majd az I. világháború miatt elhúzódó beruházás Klebersberg Kuno kultuszminiszter hathatós közbenjárása után fejeződött be.
Idén 100 éves a Magyar Nemzeti Levéltár főépülete. A centenárium mellett érdemes megjegyezni még egy jubileumi évfordulót is, hiszen a Budai Várban, a Bécsi kapu tér 2-4 szám alatt található épületet 110 évvel ezelőtt kezdték el építeni Pecz Samu tervei alapján.
Pecz Samu Schulek Frigyes mellett gyakornokként vett részt a Mátyás templom restaurálásában, később pedig az ő tervei alapján épült meg a Vár Duna felé eső lábánál található Szilágyi Dezső téri református templom, amelynek tetejét az Országos Levéltár főépületéhez hasonlóan színes Zsolnay-cserepek ékesítenek.
A Budapest 100 honlapján található cikkből megtudjuk, hogy a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezték el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet.
Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására. A levéltár végül Csánki Dezső főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába.
Ugyancsak a Budapest 100 ír róla, hogy az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően kialakított gazdag belső díszítés pedig Langer Ignác nevéhez fűződik. A belső terekben Dudits Andor festő munkái köszönnek vissza. Mint az az Országos Levéltár honlapján elérhető leírásból kiderül, a konzervatív, de egyéni stílusú alkotó Klebelsberg egyik sokat foglalkoztatott festőjeként készítette el – élete utolsó monumentális alkotásaként – az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájának történelmi falképciklusát. Az épület belső díszítését Klebelsberg aktív szerepvállalása segítette elő, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti kultúra ügyét.
Az épület 1945 telén, a főváros ostroma idején megrongálódott, a palotát 1961-re állították helyre, a tetőre pedig a nyolcvanas években kerültek fel ismét a pécsi Zsolnay gyárban készült tetőcserepek.
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
