Voltunk a Horváth-kertben, Budán! – irodalmi sétán a Krisztinavárosban

„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett egyik dalszövege. És találóan ez a refrén lett a névadója az Imagine által szervezett krisztinavárosi irodalmi sétának is.

És hogy miért is legyünk a Horváth kertben? Azért, hogy körbenézzünk a századfordulós Krisztinavárosban. Hogy meglessük Haraszti Micit, a Budai Nyári Színkör ünnepelt csillagát, hogy gondolatban betérjünk együtt a Philadelphia kávéházba találkozni híres íróinkkal. Hogy bebarangoljuk a csendesnek tűnő, ám mégis élettel teli budai vidéket, s felkeressük Ottlik Géza otthonát. S ha már arra járunk, azt is megnézzük, hogy hová költözött Babits a Palotanegyedből vagy hogy hol élt Szabó Magda a férjével, Szobotka Tiborral.

- írják a tematikus séta beharangozójában a szervezők.

‍

A séta első állomásán,a Bécsi kapu téren találkoztunk, ahol rögtön egy meglehetősen exkluzív antré következett: bejuthattunk az egykori mecénás, báró Hatvany Lajos (1880-1961) palotájának udvarába. Már a copf stílusú füzérdíszek is pazar látványt nyújtanak, de talán az sem véletlen, hogy a műkedvelő irodalmár Hatvany Lajos éppen egy olyan épületben élt, ahol a homlokzati domborműveken a művészetek és a tudományok allegóriái mellett Vergilus, Cicero, Szókratész, Livius, Quintilianus és Seneca képe is látható. A neobarokk kapun belépve annak az épületnek a falai közé léphettünk be, ahol Thomas Mann (1875-1955) több alkalommal is vendégeskedett, s itt találkozott Bartókkal is. Itt, ahol többek között Márai, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Ottlik Géza, sőt még Illyés Gyula is többször megfordult, hogy csak azokat az írókat, költőket említsük, akikről irodalmi sétánk kapcsán majd még szó lesz. Mert innen egyből - Tóth Árpád kőhajításra lévő budavári lakhelyét átugorva - a Tabánra és a Krisztinavárosra néző Tóth Árpád sétányra vonult át a csoport, ahol a hányatott sorsú költő viszontagságos életéről, feleségéről, lányáról, állandó nélkülözéseikről mesélt a sétavezető.

Innen ereszkedünk le a Bugát lépcsőn Babitsék Logodi utca 31. szám alatt található lakásához, ahol Babits Mihály (1883-1941) már alig töltött időt, hiszen gyakorlatilag betegsége végstádiumában, 1940 tavaszán költöztek csak át ide Tanner Ilonával (1895-1955) alias Török Sophieval és kamasz nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982) közeli lakásukból. A sétán nem tekintettük meg, de Babitsék egy utcával lejjebb, az Attila úton két helyen is éltek, először a mai Attila út 133. első emeletén laktak 1931. május elseje és 1937. augusztus 18. között, majd innen költöznek át a tágasabb, Attila út 103. szám negyedik emeletén található lakásukba, ahol 1937 augusztusa, illetve 1940 áprilisa között éltek.

‍

A Logodi utcából a Bugát lépcsőn lesétálunk az Attilára, egészen a Mikó utcáig. De szóba kerül a Mikó utca-Attila úti tömb egy másik házaspárja, Szabó Magda (1917-2007) és Szobotka Tibor (1913-1982), valamint a szintén itt élő író, műkritikus és irodalomszervező, Schöpflin Aladár (1872-1950).

Ott elsőként Márai Sándor (1900-1989) mellszobránál hallhattunk érdekes történeteket az íróról, s lebombázott otthonáról, amely a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig élt feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986).

‍

Pár lépést feljebb sétálva átmegyünk Kosztolányi Dezső (1885-1936) egykori – a háborúban szintén lebombázott - lakásának helyére, ahol feleségével, Harmos Ilonával (1885-1967) alias Görög Ilonával, illetve fiúkkal, Ádámmal (1915-1980) élt.

Az utca elejére bandukolva elérünk a Logodi utca 3. számú házhoz, ahol Illyés Gyula (1902-1983) második feleségével, József Attila (1905-1937) múzsájával, Kozmutza Flórával (1905-1995) bérelt egy padlástéri, erkélyes kislakást 1937-től, ahonnan öt év elteltével költöztek végső otthonukba, a II. kerületi Józsefhegyi út 9. számú házba. A Logodiból lelépcsőzünk az Alagút utcába, ahol a zebrán átkelve eljutunk az Attila út 45-ös számú házig, ahol az Iskola a határon című regény írója, Ottlik Géza (1912-1990) élt feleségével Debreczeni Gyöngyivel. Ottklikék eredetileg Pasaréten, az író egykori iskolájával szemben, a Riadó utca 2/c. alatt éltek egészen 1946-ig, amikor is leköltöztek Gödöllőre, ahonnan csak 1957-ben tértek vissza Budára. Ezen az állomáson, szintén a házba is bejutva, sok érdekességet tudhattunk meg a Buda írójáról.

‍

És elérkeztünk az utolsó állomáshoz az egykor Budai Színkör helyszénéhez, a Horváth-kerthez, ahol Déryné szobránál átpillanthattunk a Philadelphia vagy ahogyan a budaiak becézték, a Fila helyén álló toronyházra. Meghallgattuk az egykori törzsvendég, a tragikus sorsú írózseni, Szabó Dezső (1879-1945) történetét pár percben.

Igazán tartalmas sétánkon többek között megtudhattuk, hogy

• ki fizette Tóth Árpád esküvői számláját, hogy

• Török Sophie és Babits Ildikó miért váltak halálos ellenségekké

• milyen képre emlékezett Márai a szétbombázott lakása láttán

• hol állhatott pontosan Kosztolányiék „zöldkerítéses” háza

• ki volt Kozmutza Flóra szeretője és a férfit milyen kapcsolat fűzte férjéhez, Illyés Gyulához

• kivel élt évekig egy lakásban Szabó Dezső a budavári Hunfalvy utcában,

• miről ismerték leginkább Ottlikot külföldön

• kik voltak a Fila legismertebb vendégei

• és ki volt a Budai Színkör ünnepelt sztárja.

Ha Ön is szeretné tudni a válaszokat, akkor itt a lehetőség jelentkezni a krisztinavárosi irodalmi sétára!

‍