Tudtad, hogy az Országos Széchényi Könyvtár interaktív kiállítással is várja a látogatókat?
Pedig az intézménytörténeti kiállítás felújított környezetben, újrarendezve mutatja be a klasszikus könyvtári enteriőrt, a könyvtárosok és olvasók 1802 és 1985 közötti szellemi-tárgyi környezetét. A műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek láthatók.
A kiállítás művelődéstörténeti jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtárból, hanem a magyarországi könyvtári és más intézményi berendezésekből, illetve irodaszerekből is ízelítőt ad.
Magyarországon elsőként ráadásul egy több mint nyolc méteres interaktív érintőképernyő teszi lehetővé, hogy egyszerre többen is böngészhessék a könyvtár történetét. A képernyőkön különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat, jelennek meg a külömnböző látványelemekkel.
Az állandó kiállítás olvasójeggyel látogatható keddtől szombatig 10 és 18 óra között.
Ha valaki egyébként nem tudná, az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a Budavári Palotába. Sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, de már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. Ezt azonban sokáig nem sikerült megoldani. 1959. december 30-án döntött az akkori kormány Gazdasági Bizottsága arról, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek, így Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületét kapta meg.
Akkor úgy hitték, hogy a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a problémát, ám senki sem gondolta, hogy az új környezetben csak 26 év múlva debütálhat, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.
A II. világháború pusztítása után a helyreállítás évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai nem is igazán javítottak a helyzeten.
A Múzeum körúti épületben végül 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, aki Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott, az átadásra 1985. április 2-án került sor.
A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára éppen ezen a napon született és mintegy másfél évtizede hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.