Tudtad, hogy az Országos Széchényi Könyvtár interaktív kiállítással is várja a látogatókat?

Tudtad, hogy az Országos Széchényi Könyvtár interaktív kiállítással is várja a látogatókat?

Pedig az intézménytörténeti kiállítás felújított környezetben, újrarendezve mutatja be a klasszikus könyvtári enteriőrt, a könyvtárosok és olvasók 1802 és 1985 közötti szellemi-tárgyi környezetét. A műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek láthatók.

A kiállítás művelődéstörténeti jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtárból, hanem a magyarországi könyvtári és más intézményi berendezésekből, illetve irodaszerekből is ízelítőt ad.

Magyarországon elsőként ráadásul egy több mint nyolc méteres interaktív érintőképernyő teszi lehetővé, hogy egyszerre többen is böngészhessék a könyvtár történetét. A képernyőkön különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat, jelennek meg a külömnböző látványelemekkel.

Az állandó kiállítás olvasójeggyel látogatható keddtől szombatig 10 és 18 óra között.

Ha valaki egyébként nem tudná, az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a Budavári Palotába. Sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, de már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. Ezt azonban sokáig nem sikerült megoldani. 1959. december 30-án döntött az akkori kormány Gazdasági Bizottsága arról, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek, így Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületét kapta meg.

Akkor úgy hitték, hogy a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a problémát, ám senki sem gondolta, hogy az új környezetben csak 26 év múlva debütálhat, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.

A II. világháború pusztítása után a helyreállítás évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai nem is igazán javítottak a helyzeten.

A Múzeum körúti épületben végül 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, aki Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott, az átadásra 1985. április 2-án került sor.

Száz éve született „a magyar Piaf”
Száz éve született „a magyar Piaf”

A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.

„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk
„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk

Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára éppen ezen a napon született és mintegy másfél évtizede hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.

130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja
130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja

1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.