Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?

Tudta, hogy az Auguszt cukrászda is a Budai Vár szomszédságában kezdte meg működését?

A közkedvelt budai Auguszt cukrászda is a Vár szomszédságában, a Tabánban kezdte meg működését 1870-ben. Pontosabban első üzletük a mai Dózsa György téren volt és az Attila út körülbelül 250 méteres szakaszán összesen hatszor változott helye az idők során - tudhatjuk meg a Budapesti Városvédő Egyesület által kiadott Adalékok a Tabán történetéhez című kötetből.

Az első üzletet a 654. számú házban Auguszt Elek nyitotta meg. 1880 után az Attila körút 15. szám alá költöztek ( ma 2. szám), de ezt a cukrászdát már fia, József vezette. Kevesen tudják, hogy Auguszt Józsefet cukrászművészetéért a milleniumi kiállításon közreműködők éremmel tüntették ki. 1902-ben az üzlet továbbköltözött az Attila úton, majd végül 1907-ben a cukrászda a Krisztina tér 1. szám alatt kápráztatta el finom süteményeivel a vendégeket.

A tabáni Auguszt egyik üzlethelysége (Fotó: Auguszt Cukrászda)

Auguszt Józsefet a 1931-ben a budapesti cukrászművészeti kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Nyári fióküzletük, az Auguszt Pavilon 1915 és 1943 között a mai Hűvösvölgyi út 36. szám alatt ( akkor Hidegkúti  út 22.) fogadta az arra kiránduló édesszájú látogatókat. Ezt a nyári pavilont Auguszt József sógora, Nemes Mihály festő, Mátyás  király életéből vett jeleneteit bemutató alkotásai díszítették.

A második világháborúban a Krisztina téri üzlet elpusztult, de az alapító unokája, Auguszt Elemér 1947-ben újra megnyitotta. Ez lett később a Déryné cukrászda. 1957-ben Auguszt Elemérné a Fény utca 8. szám alatt nyitott új cukrászdát, amelyet ma az alapító dédunokája, Auguszt József üzemeltet.

Auguszt József testvére, Olga és lányai a rendszerváltás után a Kossuth Lajos utcában, majd később a Farkasréten és a közelmúltban a Nemzeti Múzeum kertjében nyitottak cukrászdákat.

Auguszt enterieur (Fotó: Auguszt Cukrászda)

Auguszt József egy 2001-ben megjelentetett interjúban azt nyilatkozta, hogy az Auguszt cukrászda igazi fénykorát, nagyapja, Auguszt József idejében élte. A Krisztina téri "budai zserbó" gyönyörűen volt berendezve régi bútorokkal, műkincsekkel, hatalmas tükrökkel és nagyon nagy híre volt.

Olyan hírességek voltak törzsvendégei mint például Márai Sándor vagy Auguszta főhercegnő. Auguszt József az említett interjúban azt is megemlíti, hogy nagyapja hozta be Magyraországra párizsi útjáról az édes teasütemény-gyártás módszerét és ő terjesztette el az édes teasüteményeket az országban.

A híres nagypapa eredetileg szobrász akart lenni, ezt azonban édesanyja nem engedte, így a cukrászművészetben élte ki ebbéli hajlamait. A marcipánból és tragantból - korabeli cukrászati alapanyag- számtalan figurát készített, ezek közül a milleniumi kiállításra megformázott Szent László-legenda évtizedeken keresztül a Krisztina-téri üzlet kirakatában volt.

Hogyan írt Márai a novemberről?
Hogyan írt Márai a novemberről?

Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.

„Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes” - 20 éve nincs köztünk a „kis Kabos”
„Akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes” - 20 éve nincs köztünk a „kis Kabos”

Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.

A Budai Várba is beszökött az Ősz…
A Budai Várba is beszökött az Ősz…

S ha még nincs is Szent Mihály napja mégis „Kánikulában, halk lombok alatt…” lopakodott be az évszázados utcák évszázados házainak évszázados falai között. Ott osont a Tóth Árpád sétányon és somfordált a budavári templomok tövében barnás-vöröses-sárgás festékpalettájával és pingálta ki az elmúlás gyönyörű színeivel ezt a festői tájat. A rohanó emberek észre sem vették, ahogy besurrant szívükbe, ahogy elejtette bennük az emlékeket, mint ahogyan a faleveleteket hullajtja le a Kapisztrán téri gesztenyefa. Ma is itt settenkedik szinte észrevétlenül, pedig mennyire érdemes meglátni különleges szépségét: "Itt van az ősz, itt van ujra..."

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.