Tudta? Hatszáz éve egy despota házat kapott a Várban
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Várban sétálni felér egy történelemórával. Egy hagyományos, iskolai 45 perchez képest annyi az izgalmas különbség, hogy számos történelmi eseménnyel, ténnyel, személlyel, pontosabban annak emlékével nem pusztán a tanár szájából hallunk, a tankönyv papírjain olvasunk, hanem a maga fizikai valóságában találkozhatunk.
Ilyen történelmi ihletettségű élményre tulajdonképpen bármikor és bármerre elindulva szert tehetünk a Várban sétálva. A történelmi ismeretek bővítésének így az lehet az izgalmas iránya, hogy egy adott épület emléktábláján közölt információ alapján rákeresünk még több információra a (vélhetően) nálunk lévő okostelefon segítségével.
Így tettünk mi is már több alkalommal, egy ilyen „fedezzük fel a Várat” séta alkalmával szembesültünk a ténnyel, hogy az Országház utcában egy despotának is van háza. Jó, hát nem ma, nem a földhivatali adatok szerint egy despotáé, de mintegy hatszáz évvel ezelőtt valóban a mai Országház utca 9 szám alatt állt az az épület, amelyet Szerbia fejedelme, Lazarevics István despota kapott ajándékba a magyar uralkodótól, Zsigmond királytól. Mint az egy gyors keresésből a mult-kor.hu cikkéből kiderült, Lazarevics István 1403-ban a török oldaláról átpártolt Magyarországhoz, és Zsigmond vazallusa lett. Alapítója volt az 1408 decemberében létrehozott Sárkány-rendnek, és a királytól olyan óriási birtokokat kapott, hogy ő lett Magyarország egyik leggazdagabb földesura.
Övé volt többek között Debrecen, Hajdúböszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász, Tokaj, Mezőtúr; emellett még sok város és vár, több száz faluval és sok ezer jobbággyal, valamint, ahogyan az Országház utca 9. szám alatt található, az emlékezés koszorúival ellátott emléktábla szövegéből kiderül:
Ezt az épületet Zsigmond király adományozta szövetségesének, Lázárevics István despotának, Szerbia fejedelmének.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
