Telt házas Szőcs Géza-emlékest volt a Várban
A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.
A korábban már általunk is beharangozott irodalmi esten a marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Endrével, József Attila-díjas erdélyi magyar költővel Kolti Helga színésznő, a Versünnep Alapítvány elnöke beszélgetett a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. A költő nem csupán Szőcs Géza költészetének legnagyobb ismerője, aki már egyetemi diplomadolgozatát is Szőcs költészetéről írta, de 2009-ben Amikor fordul az ezred címmel közös kötetet jegyzett Szőccsel, kapcsolatuk bensőséges és baráti volt.
A hétfő esti rendezvényen Szőcs Géza számos verse elhangzott, amelyekhez az egykori jó barát, tanítvány, szerzőtárs személyes bevezetői rengeteg adalékkal szolgáltak, s színezték tovább az egyébként is színes életművét. És igazából az tette izgalmassá az egész beszélgetést, hogy Szőcs egyik egykori bizalmasa, gondolkodásának és érzéseinek talán legnagyobb ismerője vezette el a hallgatóságot a két éve elhunyt költő szívéhez és elméjéhez. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy mi köze volt Szőcsnek a napokban elhunyt Tamás Gáspár Miklóshoz vagy Cseh Tamáshoz; ki volt az a személy közvetlen környezetében, aki jelentéseket készített róla a román titkosrendőrségnek és maga a költő hogyan viszonyult ehhez, amikor ez tudomására jutott; milyen távlati tervei voltak közvetlenül a koronavírus miatt bekövetkezett halála előtt; de azt is megtudtuk, hogy miben hitt a költő, hogy meddig fog élni.
A versek, a személyes történetek, élmények hallatán a hallgatóságban is megerősítést nyerhettek Kiss László 1988-ban, a Harmadkor hasábjaira írt, Szőcs Géza kötetéhez című recenziójának méltató szavai, miszerint:
A szó Szőcs Géza verseiben újra elemi érintés. Költészete restauráció, a nyelv visszahelyezése eredeti funkciójába, a nyelvnek ismét eredeti módon való használata. Versei, mint a mágikus igék, helyreállítják a világ megbomlott egységét, eredendő harmóniáját. Megszüntetik az eluralkodott káoszt, anarchiát, melynek hű tükrözője a nyelv is.
Az irodalmi estet végül Farkas Wellmann Endre barátja, mestere és költőtársa halálára írt, megható verse zárta.
A fentebb felsorolt kérdésekre a választ hamarosan megtudhatjuk a rendezvényen készült videóból, amelyet a Versünnep Alapítvány publikál majd.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.