Telt házas Szőcs Géza-emlékest volt a Várban

Telt házas Szőcs Géza-emlékest volt a Várban

A magyar kultúra napja alkalmából telt ház előtt idézték meg a két éve elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő életművét. A január 23-án, hétfőn 18 órakor kezdődő kulturális rendezvénynek - a Versünnep Irodalmi Szalon keretein belül - a Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéház adott otthont.

A korábban már általunk is beharangozott irodalmi esten a marosvásárhelyi születésű Farkas Wellmann Endrével, József Attila-díjas erdélyi magyar költővel Kolti Helga színésznő, a Versünnep Alapítvány elnöke beszélgetett a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. A költő nem csupán Szőcs Géza költészetének legnagyobb ismerője, aki már egyetemi diplomadolgozatát is Szőcs költészetéről írta, de 2009-ben Amikor fordul az ezred címmel közös kötetet jegyzett Szőccsel, kapcsolatuk bensőséges és baráti volt.

Irodalmi Szalon a budavári kávéházban (fotó: Versünnep Alapítvány)

A hétfő esti rendezvényen Szőcs Géza számos verse elhangzott, amelyekhez az egykori jó barát, tanítvány, szerzőtárs személyes bevezetői rengeteg adalékkal szolgáltak, s színezték tovább az egyébként is színes életművét. És igazából az tette izgalmassá az egész beszélgetést, hogy Szőcs egyik egykori bizalmasa, gondolkodásának és érzéseinek talán legnagyobb ismerője vezette el a hallgatóságot a két éve elhunyt költő szívéhez és elméjéhez. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy mi köze volt Szőcsnek a napokban elhunyt Tamás Gáspár Miklóshoz vagy Cseh Tamáshoz; ki volt az a személy közvetlen környezetében, aki jelentéseket készített róla a román titkosrendőrségnek és maga a költő hogyan viszonyult ehhez, amikor ez tudomására jutott; milyen távlati tervei voltak közvetlenül a koronavírus miatt bekövetkezett halála előtt; de azt is megtudtuk, hogy miben hitt a költő, hogy meddig fog élni.

Egy izgalmas és személyes felvezető közben (fotó: Versünnep Alapítvány)

A versek, a személyes történetek, élmények hallatán a hallgatóságban is megerősítést nyerhettek Kiss László 1988-ban, a Harmadkor hasábjaira írt, Szőcs Géza kötetéhez című recenziójának méltató szavai, miszerint:

A szó Szőcs Géza verseiben újra elemi érintés. Költészete restauráció, a nyelv visszahelyezése eredeti funkciójába, a nyelvnek ismét eredeti módon való használata. Versei, mint a mágikus igék, helyreállítják a világ megbomlott egységét, eredendő harmóniáját. Megszüntetik az eluralkodott káoszt, anarchiát, melynek hű tükrözője a nyelv is.

Az irodalmi estet végül Farkas Wellmann Endre barátja, mestere és költőtársa halálára írt, megható verse zárta.

A fentebb felsorolt kérdésekre a választ hamarosan megtudhatjuk a rendezvényen készült videóból, amelyet a Versünnep Alapítvány publikál majd.

A rendezvény utáni kötetlen beszélgetés (fotó: Versünnep Alapítvány)

Márai Sándor "Karácsonyi levél" című írása minden értő olvasót szívközépen talál
Márai Sándor "Karácsonyi levél" című írása minden értő olvasót szívközépen talál

A Krisztinavárosból 1948-ban Svájcba, Olaszországba, majd New Yorkba emigráló író 1951 és 1968 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. Az ötletéből valósult meg a „Vasárnapi Krónika" című rádiós műsorsorozat, s éveken át lehetett hallgatni az író saját hangján felolvasott vasárnapi leveleit. 1951. december 24-én visszaemlékezve egykor még szabad, európai hazájára, a polgári Magyarországra, és otthonára, a Krisztinavárosra, az alábbi írás hangzott el a rádióban.

Közel kétszáz éve állították az első karácsonyfát Magyarországon, itt a Krisztinavárosban
Közel kétszáz éve állították az első karácsonyfát Magyarországon, itt a Krisztinavárosban

Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.

80 éve éppen szenteste reggelén végezték ki a nyilasok Bajcsy-Zsilinszky Endrét
80 éve éppen szenteste reggelén végezték ki a nyilasok Bajcsy-Zsilinszky Endrét

A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai. Noha a mai nap valami egészen másról szól, mégis azt gondoljuk, hogy ezen a napon - szemérmességünket félretéve - az ezen a napon mártírhalélt halt vértanúról is meg kell emlékeznünk. Emléke legyen áldott!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.