Szerb Antal nyomába eredtünk a Várnegyedben
Igen, Szerb Antal (1901-1945) is szeretett a budai éjszakai élet egyik híres kocsmájába, a tabáni Mélypincébe járni, de most nem ezen a nyomon fogunk haladni, hanem az Utas és holdvilág két szereplőjének, az Ulpius testvérpárnak a nyomába eredünk. Ugyanis ők is itt, a Budai Várban laktak. Nem hiszik? Akkor tartsanak velünk!
Minden idők legnagyobb magyar írózsenije nem a Várban, hanem a belvárosi Deák Ferenc utcában született 1901- május elsején egy erősen asszimilálódott nagypolgári zsidó családban. Szerb Antal imádta a magyar fővárost, amelyről egy helyütt azt írta, hogy „…nincsen olyan része Budapestnek, ami a számomra ne volna az ifjúság”. Ez a szeretet érezhető szinte minden írásában, ahol a magyar főváros helyszín lehet.
Prohászka Ottokár (1858-1927) volt a keresztapja, talán ezért is lett a híres Piarista Gimnázium diákja, ahol Sík Sándor (1889-1963) volt a magyartanára. Jeles érettségi, önképzőköri elnökség, őrsvezetői tisztség a cserkészetben, majd klasszika-filológia tanulmányok Grazban és a budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német-francia szak. Kölcsey-tanulmány és doktori disszertáció. A Nyugatban, a Napkeletben és a Minerva című folyóiratban is publikál. Rendező a Belvárosi színházban, majd tanár a Vas utcai Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában. Ösztöndíjas Londonban, majd megírja Az angol irodalom kistükrét. Aztán a Magyar irodalomtörténetet és A világirodalom története című könyvét is. Mindeközben a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választják. Nem mellesleg Baumgarten-díjat kap. A szegedi egyetem magántanára lesz. 1934-ben megjelenik a Pendragon legenda, 1935-ben a Budapesti kalauz marslakók számára, majd 1937-ben az Utas és holdvilág.
És meg is érkeztünk: az Utas és holdvilág című regénye nem csupán a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, de igazi „szerelemregény” a magyar irodalombarátok százezrei számára. Sőt, mivel az Utas és holdvilág című művet számtalan nyelvre lefordították, így megkockáztatható az a kijelentés is, hogy születése óta több millió európai ember szívét ejtette rabul az a varázslat, ami a művet az első sorától az utolsó soráig áthatja.
De hogyan kapcsolódott a XX. század legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Nos, erre próbálunk választ adni. Eljutni vagy véletlenszerűen eltalálni az Utas és holdvilág magával ragadó világába olyan szellemi és esztétikai élménnyel párosul, amihez foghatót csak az igazán nagy írók remekművei nyújthatnak az olvasóknak. A sajátosan titokzatos regényvilág azonban számtalan izgalmas karaktert tartogat.
Éppen emiatt a regény olvasása közben már az is izgalmas kérdés, hogy kik ezek a különleges karakterek, akiket Szerb Antal megörökített nekünk? Vajon milyen környezetben, hol és hogyan élhettek?
És így juthatunk el a Budai Várba is. Hiszen, itt vannak például az Utas és holdvilág legérdekesebb alakjai, az Ulpius testvérpár. Az minden olvasó számára kiderül, hogy Éva és Tamás a Várnegyedben élik emlékekkel, értékekkel, titkokkal teli mindennapjaikat. A hétköznapok valójában rejtelmes utazásokat jelentenek az ódon emlékekkel teli otthonuk múltjába. Hogy pontosan erre a titokzatos beavatással teli várbéli kalandozásra hol kerülhet sor a regényben? Szerb Antal regénye egy olyan, a Várnegyedben található budai villához vezet el, amely a valóságban egykor többek között Hunfalvy János (1820-1888) akadémikus és Csók István (1865-1961) festőművész otthonául is szolgált. És ma is áll. Sőt, hetente turisták ezrei örökítik meg az eklektikus, pazar villa századfordulós csodáját. A Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található épület tehát egy zseniális remekmű világát is felidézi mindazokban, akik szeretnék megfejteni a Várnegyed irodalomtörténeti és írói fantázia alkotta különleges egyvelegét. Menjenek el, legyen ez zarándokhely a regény rajongói számára és tisztelgés az egyik legnagyobb magyar író emléke, Szerb Antal előtt. Szóval, most a születésnapjának hétvégéjén még egy szuper program lehet megnézni azt, ami látható és megfogható ebből a csodaregényből.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
