Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Budavári Palotanegyedben
A Porka havak esedeznek című szabadtéri fotókiállítás a Kárpát-medencei népek téli ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait idézi meg.
A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös tárlatából kiderül például, hogy mi volt a csobánolás, kolindálás, turkajárás, subrikálás vagy a Mikulás-járás. Az érdekességek mellett ráadásul a helyszínnek is érdemes külön figyelmet szentelni, ugyanis a Halászó gyerekek teraszát, a szökőkutat, a Habsburg-kaput, és a város felé magasodó turulszobrot is felújították.
A kiállítás megnyitóján Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a fotók közül a legrégebbi 1899-ben készült, a tárlat valódi időutazást ígér a nagy-és dédszülők korába, amit sokan már csak dokumentumfilmekből, archív fotókból vagy könyvekből ismernek.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy a téli népszokásokból válogatott képi anyag több, egykor a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt élő nemzetiségek téli népszokásaiból is ízelítőt kínál. A főigazgató szerint a tárlat egy olyan eltűnt világot képvisel, amely ott van az emlékeinkben, valamint azokban a népszokásokban, amelyek eredeti funkciójukat részben elveszítve újra és újra megszületnek.
A tárlat január 6-ig lesz látható, ahol mindemellett a Néprajzi Múzeum archívumából válogatott hanganyag is várja az érdeklődőket.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.