Ön tudta, hogy az ékszerkirály Cartiernek és csodaszép magyar feleségének egy budavári palota volt az otthona?
„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…
Gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jacqueline Erzsébet Mária (1895-1952) a nagy múltú arisztokrata család sarjaként - gróf Almásy György (1864-1898) és Zichy Zenaide (1865-1924) harmadik gyermekeként - látta meg a napvilágot a Kétegyházán fekvő nemesi birtokon. Az évkönyvekből tudjuk, hogy Jacqueline ide Budapestre, a Veres Pálné Leánygimnáziumba járt iskolába, arról pedig korabeli sporttudósítások árulkodnak, hogy hobbija volt a lovaglás, ugyanis többször is nyert díjugrató versenyt.
1917 októberében történt, hogy férjhez ment gróf Bissingen-Nippenburg Károlyhoz, azonban házasságuk még egy évig sem tarthatott, mivel a fronton szolgáló ifjú férjet 1918. júliusában egy ellenséges repülő lebombázta. A fiatalon megözvegyült grófnő a felejtésre vágyva Nyugat-Európában utazgatott, élt társasági életet. Jacqueline-t már fiatalon is gyönyörű nőnek tartották, nemcsak Budapesten, hanem a külhoni nemesi társaságokban is. Jacqueline ugyanis – igazi arisztokrata nőként – rendkívül otthonosan mozgott Európa országainak fővárosainak szalonjaiban, világot látott úrinő volt, aki még a francia Vogue magazin címlapjára is felkerült.
...a háború után Cartier, a híres és dúsgazdag párizsi ékszerész eljött Magyarországra. Cartier eredetileg arra gondolt, hogy a magyar mágnások kincsesházaiból sikerül talán néhány csodálatos ékszert elvinnie magával, a végén aztán az lett a dologból, hogy feleséget vitt haza Párizsba Almássy Jacqueline grófnő személyében. Valószínű, hogy üzleti útja soha még ilyen jól nem sikerült, ma már van egy fiacskájuk és van egy palotájuk Párizsbán, kettő a Várban, s hol itt élnek, hol ott. A Párizsban járó magyarok mindig szíves és barátságos otthont találnak náluk
- írták a Színházi Élet című folyóirat hasábjain 1933-ban.
Jacqueline és Cartier a bulvárlapok tudósításainak közkedvelt témáivá váltak. Házasságkötésük után alig egy évvel, 1925-ben megszületett gyermekük, Claude Cartier (1925-1975). 1928-ban Jacqueline - kifejezett kérésére - férje megvette a budavári Tárnok utca 5. szám alatti Fáy-palotát báró Hatvany Lajostól (1880-1961), aki pedig Edelsheim-Gyulai Lipóttól - vitéz nagybányai Horthy István apósától -vásárolta a palotát. Az eredetileg az 1300-as években épült, majd a XV. és XVI. században, a török hódoltság alatt, majd az 1686-os ostrom után is átalakított épület az egyik legszebb barokk palota volt a Budai Várban. A Cartierrék által pazarul berendezett épület a budai arisztokrata társasági élet egyik központja lett.
De a Cartierek megvásárolták a Táncsics Mihály utca 11. számú épületet is, ahol egyébként a nehéz sorsú költőzseni, Tóth Árpád (1886-1928) is lakott feleségével és kislányukkal egészen 1928-ban bekövetkezett haláláig.
Jacqueline és Louis gyermekükkel Párizsba, majd 1940-ben New Yorkba költöztek. Mindeközben Budapesten történt egy kis malőr:
A rendőrség bravúros gyorsasággal elfogta Cartier Lajos, az Amerikában tartózkodó ékszerkirály budai villájának betörőjét. Cartier feleségével, aki Almásy Jacqueline grófnő, már régebben Amerikába ment és jelenleg is ott tartózkodnak. A Tárnok utca 5. számú villa, ahol többszázezer pengő értékű arany- és ezüstnemű, azonkívül más műkincsek van, felügyelet nélkül áll. Október 6-án ékszerkirály egyik rokona fedezte fel egyarányú betörést. Feljelentést tett a kapitányságon és megindult a nyomozás. PálinkásJózsef detektívfelügyelő csoportja kezdték meg a nyomozást. Megállapították, hogy a betörő a Hunyadi János út felől egynégyméteres kerítésen át jutott a villába, ott egy földszinti üvegablakot betört és azon keresztül mászott be a lakásba. A rendőrség feltevése szerint százezerpengő értékű arany- és ezüstneműt vitt el a betörő.
- írta meg az Esti Újság 1941. október 14-én.
A dúsgazdag házaspár végül 1941-ben részben kényszerből adta el műkincsekkel teli otthonukat Imrédy Béla (1891-1946), korábbi pénzügyminiszter, illetve miniszterelnök egyik hivatalának.
Cartier ezután, 1942-ben New Yorkban váratlanul elhunyt, a megözvegyült Jacqueline pedig alig tíz évre rá, 1952-ben - rövid betegség után - követte őt.
A Tárnok utcai palota megmaradt műkincsei – a Hatvany-palotákhoz hasonlóan – a fosztogató szovjet csapatok zsákmányává váltak. Az épület az ostrom alatt súlyosan megsérült, az 1960-as években történő „helyreállítás” során sajnos nem kapta vissza barokk díszeit. A felújítások során XV. századi falfreskók nyomait találták meg az udvari homlokzaton.
.jpeg)
(A főképen Almásy Jacqueline grófnő, 1932 júniusában a Színházi Élet decemberi lapszámában.)
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
