Ma ünnepli születésnapját Bereményi Géza
A Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező és Cseh Tamás itt, az Iskola utca 35. szám alatti albérletben írták legszebb közös dalaikat.
Eredetileg Vetró Géza néven született 1946. január 25-én. Hat éves koráig anyai nagyszülei, Bereményi Sándor és Róza nagymama nevelték. Édesanyja Bereményi Éva Mária 6 éves korában férjhez ment dr. Rózner István, sebészhez. A későbbi író ezért lett Rózner, azonban 24 éves korában felvette anyai nagyapja nevét, a Bereményi nevet.
Járt az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolájába, a Vörösmarty Gimnáziumba, illetve a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumba is. 1970-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Kar olasz–magyar szakpáron.
A Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros termékeny zenei - ma már kultúrtörténetinek is nevezhető - együttműködése itt indult a Várnegyedben, egy újságpapírral tapétázott kis garzonban. A ma már legendássá vált ház, a vízivárosi Iskola utca 35/b alatt lévő szűkös legénylakásban születtek meg egy nemzedék életérzését tökéletesen visszaadó, mégis nemzedékeken túlmutató és átívelő, örök érvényű közös szerzeményeik.
Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. Szerintem az akkori Csarnok sörözőbe, Tamás viszont úgy emlékezett, hogy az Isolabellába, ami később valóban a törzshelyünk lett. Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Sohasem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk.
- nyilatkozta néhány éve a Cseh egyik tanár kollégájától bérelt, Iskola utcai lakással kapcsolatban Bereményi Géza.
54 évvel ezelőtt tehát a fiatal bohém rajztanár, Cseh Tamás és az olasz-magyar szakot végzett Bereményi Géza itt írta azt a mára ironikussá vált mintegy 30 dalt, amely zenei pályájuk alapját jelentette. Ennek az emlékét őrzi 2010 óta az Iskola utcai kapualjban Szentgyörgyvölgyi Gábor különleges műalkotása, a Lakónévsor.
Isten éltesse Bereményi Gézát!
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
