Ma lenne 80 éves Cseh Tamás
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.
A Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros termékeny zenei - ma már kultúrtörténetinek is nevezhető - együttműködése itt indult a Várnegyedben, egy újságpapírral tapétázott kis garzonban. A ma már legendássá vált ház, a vízivárosi Iskola utca 35/b alatt lévő szűkös legénylakásban születtek meg egy nemzedék életérzését tökéletesen visszaadó, mégis nemzedékeken túlmutató és átívelő, örök érvényű közös szerzeményeik.
Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. Szerintem az akkori Csarnok sörözőbe, Tamás viszont úgy emlékezett, hogy az Isolabellába, ami később valóban a törzshelyünk lett. Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Sohasem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk.
– nyilatkozta néhány éve a Cseh egyik tanár kollégájától bérelt, Iskola utcai lakással kapcsolatban Bereményi Géza. 53 évvel ezelőtt tehát a fiatal bohém rajztanár, Cseh Tamás és az olasz-magyar szakot végzett Bereményi Géza itt írta azt a mára ironikussá vált mintegy 30 dalt, amely zenei pályájuk alapját jelentette. Ennek az emlékét őrzi 2010 óta az Iskola utcai kapualjban Szentgyörgyvölgyi Gábor különleges műalkotása, a Lakónévsor.
Cseh Tamás a háborús Budapesten, a Bakáts téri, Schöpf-Mérei Kórházban született 1943. január 22-én, egy pénteki napon. 2006-ban diagnosztizáltak nála tüdőrákot, amely sajnos három évig tartó küzdelem után 66 éves korában, 2009. augusztus 7-én legyőzte szervezetét. A Gellért téren felállított gitáros szobra nem messze áll Bartók Béla úti lakásától, ahol feleségével és két gyermekével élt. Az alábbi portréfilm az utolsó koncertjét mutatja be, a főképként is használt fotó is ennek a filmnek a legmeghatóbb pillanatából való. Cseh Tamás ma lenne 80.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
