Ma lenne 80 éves Cseh Tamás
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.
A Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros termékeny zenei - ma már kultúrtörténetinek is nevezhető - együttműködése itt indult a Várnegyedben, egy újságpapírral tapétázott kis garzonban. A ma már legendássá vált ház, a vízivárosi Iskola utca 35/b alatt lévő szűkös legénylakásban születtek meg egy nemzedék életérzését tökéletesen visszaadó, mégis nemzedékeken túlmutató és átívelő, örök érvényű közös szerzeményeik.
Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. Szerintem az akkori Csarnok sörözőbe, Tamás viszont úgy emlékezett, hogy az Isolabellába, ami később valóban a törzshelyünk lett. Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Sohasem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk.
– nyilatkozta néhány éve a Cseh egyik tanár kollégájától bérelt, Iskola utcai lakással kapcsolatban Bereményi Géza. 53 évvel ezelőtt tehát a fiatal bohém rajztanár, Cseh Tamás és az olasz-magyar szakot végzett Bereményi Géza itt írta azt a mára ironikussá vált mintegy 30 dalt, amely zenei pályájuk alapját jelentette. Ennek az emlékét őrzi 2010 óta az Iskola utcai kapualjban Szentgyörgyvölgyi Gábor különleges műalkotása, a Lakónévsor.
Cseh Tamás a háborús Budapesten, a Bakáts téri, Schöpf-Mérei Kórházban született 1943. január 22-én, egy pénteki napon. 2006-ban diagnosztizáltak nála tüdőrákot, amely sajnos három évig tartó küzdelem után 66 éves korában, 2009. augusztus 7-én legyőzte szervezetét. A Gellért téren felállított gitáros szobra nem messze áll Bartók Béla úti lakásától, ahol feleségével és két gyermekével élt. Az alábbi portréfilm az utolsó koncertjét mutatja be, a főképként is használt fotó is ennek a filmnek a legmeghatóbb pillanatából való. Cseh Tamás ma lenne 80.
A Krisztinavárosból 1948-ban Svájcba, Olaszországba, majd New Yorkba emigráló író 1951 és 1968 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. Az ötletéből valósult meg a „Vasárnapi Krónika" című rádiós műsorsorozat, s éveken át lehetett hallgatni az író saját hangján felolvasott vasárnapi leveleit. 1951. december 24-én visszaemlékezve egykor még szabad, európai hazájára, a polgári Magyarországra, és otthonára, a Krisztinavárosra, az alábbi írás hangzott el a rádióban.
Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai. Noha a mai nap valami egészen másról szól, mégis azt gondoljuk, hogy ezen a napon - szemérmességünket félretéve - az ezen a napon mártírhalélt halt vértanúról is meg kell emlékeznünk. Emléke legyen áldott!