
Ma lenne 80 éves Cseh Tamás
„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk/ Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?/ Itt van a város, vagyunk lakói/ Maradunk itt, neve is van: Budapest” – énekelte Cseh Tamás számtalanszor Budapest című dalának kezdősorait. Nos, a ’70-es évek legelején másfél évig itt, a budai Várhegy lábánál fekvő Vízivárosban éltek és írták ikonikus dalaikat barátjával és szerzőtársával, Bereményi Gézával.
A Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros termékeny zenei - ma már kultúrtörténetinek is nevezhető - együttműködése itt indult a Várnegyedben, egy újságpapírral tapétázott kis garzonban. A ma már legendássá vált ház, a vízivárosi Iskola utca 35/b alatt lévő szűkös legénylakásban születtek meg egy nemzedék életérzését tökéletesen visszaadó, mégis nemzedékeken túlmutató és átívelő, örök érvényű közös szerzeményeik.
Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. Szerintem az akkori Csarnok sörözőbe, Tamás viszont úgy emlékezett, hogy az Isolabellába, ami később valóban a törzshelyünk lett. Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Sohasem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk.
– nyilatkozta néhány éve a Cseh egyik tanár kollégájától bérelt, Iskola utcai lakással kapcsolatban Bereményi Géza. 53 évvel ezelőtt tehát a fiatal bohém rajztanár, Cseh Tamás és az olasz-magyar szakot végzett Bereményi Géza itt írta azt a mára ironikussá vált mintegy 30 dalt, amely zenei pályájuk alapját jelentette. Ennek az emlékét őrzi 2010 óta az Iskola utcai kapualjban Szentgyörgyvölgyi Gábor különleges műalkotása, a Lakónévsor.

Cseh Tamás a háborús Budapesten, a Bakáts téri, Schöpf-Mérei Kórházban született 1943. január 22-én, egy pénteki napon. 2006-ban diagnosztizáltak nála tüdőrákot, amely sajnos három évig tartó küzdelem után 66 éves korában, 2009. augusztus 7-én legyőzte szervezetét. A Gellért téren felállított gitáros szobra nem messze áll Bartók Béla úti lakásától, ahol feleségével és két gyermekével élt. Az alábbi portréfilm az utolsó koncertjét mutatja be, a főképként is használt fotó is ennek a filmnek a legmeghatóbb pillanatából való. Cseh Tamás ma lenne 80.

A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.

A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.