Különleges sétát tettünk az Országos Széchényi Könyvtárban

Különös eseményre került sor hétfő este a Budavári Palotanegyedben: az Országos Széchényi Könyvtár és a Budavári Történelmi Kaszinó izgalmas programot kínált a meghívott vendégeknek. Rózsa Dávid főigazgató beszéde után esti könyvtárbejáráson vehettek részt a látogatók. Na, de nem úgy, ahogy a bölcsészek teszik ezt nap mint nap. Lehetőség nyílt megtekinteni, hogyan zajlik a több százezer könyv digitalizálása, vagy hogy hol, s hogyan tárolják az olvasók által is forgatható példányokat.

A rendezvény fő helyszínét az OSZK Esszencia című első nagyszabású állandó kiállítása adta, amit a könyvtár alapításának 220. évfordulója alkalmából, 2022-ben készült el. Az alapító, Széchényi Ferenc gróf előtt tisztelgő és a történelmi előzménynek tekinthető Corvina könyvtárat is felidéző, valamint a több mint tízmilliós dokumentumállomány összetettségét, rétegzettségét bemutató, az írott magyar kulturális örökség teljességét reprezentáló környezetben környezetben indult a “kaszinó”.

Széchényi Ferenc gróf a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikagyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, s meghatározva annak fő gyűjtőkörét. 1802. november 25-én írta alá Széchényi Ferenc az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.

A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta. A teljes levelezésből való válogatás alapján készült vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte a 100 legismertebb, legérdekesebb címzett adatlapokkal ellátva, a vitrinben pedig a Széchényi-válaszlevelek másolataiból készített kreatív installáció látható. 

A főlépcsőn keresztül az épület következő szintjére jutva, az egymással szemben lévő két nagy falfelület és az előttük elterülő terek egyike a Corvina könyvtár történetét idézi fel, a másik Széchényi könyvtáralapításának, valamint az első időszak legnagyobb gyarapításának, Jankovich Miklós gyűjteménye megvásárlásának állít emléket.

A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című tárlat is, melyen szintén részt vehettek a Történelmi Kaszinó vendégei

“A nemzeti könyvtár állománya több mint 10 millió dokumentum, és messze nem csak könyveket és folyóiratokat gyűjtünk. Az állományunk legnagyobb része a térkép, plakát és kisnyomtatványok bámulatos gyűjteménye. Gyászjelentések, meghívók, névjegykártyák, menük, báli meghívók. De gyűjtünk gramofon lemezeket, és mindenféle nyomtatott, illetve kézírásos dokumentumot. Kb. 700 kódexet őrzünk, ezeknek legnagyobb része latin nyelvű, de van német, görög és egyéb kéziratos anyag is”

- árulta el Rózsa Dávid a könyvtár kuriózumait a közönségnek.

A főigazgató beszél arról is, hogy manapság csökken a könyvtárba látogató egyetemisták száma, de dolgoznak rajta, hogy visszafordítsák ezt a folyamatot.

“Azt is tudjuk, hogy sokan már nem a falak között keresik a dokumentumokat, hanem az interneten, ezért amit csak tudunk, digitalizálunk. Az utóbbi két év hozta el az igazi "digitális bummot". Már nemzetközi szinten is ott vagyunk az élvonalban”

- tette hozzá Rózsa Dávid.

A főigazgató köszöntője után a digitalizáló osztályt, illetve műhely titkaiba minden vendég beleshetett Kukár Barnabás osztályvezető segítségével.

Ez az a hely, ahol 4-500 éves dokumentumok kerülnek kamera alá, több milliárd forint értékben. A digitalizálást képzett retrográfusok végzik speciális tudással, speciális és drága berendezéssel.

Az egy szinttel lejjebb 1200 négyzetméteres munkatérben 30 ember dolgozik egy műszakban. A felsőkamerás szkenner esetében egy üveglap súlyozza a könyvbölcsőbe helyezett példányok lapjait, amit kézzel kell lapozni. Monoton munka, nem való mindenkinek. Az OSZK saját képzési rendszerben oktatja őket, fél-1 év alatt.

Nem csak kézi lapozás lehetséges a digitalizálás során, kettő robotszkenner van az országban, az egyik itt, a másik a Nemzeti Bank könyvtárában. A mintegy 100 ezer eurós masina sűrített levegő segítségével hajtja át a lapokat, szinte teljesen önállóan dolgozik.

Ha egy könyv nagyon nagy és sérülékeny, akkor ezzel az egyedi tervezésű szerkezettel végzik el a digitalizációt. Fixálják az asztallapon, görgőkön mozgatják az egyik síkon, a másikon pedig a kamerát elektromos motorral, közben átfedéses képeket készítenek. Akárcsak a repülő a légifelvételt.

Na, és hol pihen a könyvtár 10 milliónyi, kézzel fogható dokumentuma? A 40 ezer négyzetméteres épület 14685 négyzetméteres raktárában. Azaz, pontosabban kettő 11 szintes toronyraktárban, melyeknek ha a tartalmát egymás mellé tennénk 108 kilométert tenne ki. Egy Budapest-Siófok távot.

És hogyan jut el innen az olvasó által kért könyv az olvasóterembe? Teleliften érkezik a papír alapú kérvény, majd a raktáros (akikből egy műszakban egy dolgozik) ez alapján kikeresi az elolvasandó könyvet, majd teleliften felküldi. Nagyjából 40 perces folyamat, amíg az olvasó kézhez kapja a dokumentumot.

A sétákat követően a „kaszinó” programjaként Szentesi József borász, a „Borászok Borásza” díj kitüntetettje exkluzív borkóstolót is tartott.

‍