Különleges, egész estés összművészeti program a Magyar Nemzeti Galériában

A „különös forradalmár” – ahogyan Gulácsy önmagát látta és nevezte – magáévá tette a régi művészet nagy példaképeit, így a reneszánsz, a preraffaelizmus, a rokokó, illetve a szecesszió hangulatait és jellegzetességeit is. Úgy vélte, hogy öröksége az egész Historia d’Arte: „Mindent összefoglaltam, amit csak kiböngészhettem a múlt különlegességei közül, természetesen magam alkotta rendszertelenül rendszerezett rendszer szerint” – idézve az ars poétikáját. Gulácsy valóban bejárta szinte az egész művészettörténetet: volt firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, de spiritualista mágus is. Mindezt a tárlaton látható különleges önarcképei és róla készült portrék is bizonyítják.

A május 17-i Múzeum+ programon Marosvölgyi Gábor művészettörténész a Gulácsy Lajos írásban és képben című előadásán a festő irodalmi vonatkozásáról is mesél: Na’Conxypan hercege írt verset, művészi prózát, esszét, valamint újságcikkeket is.

Habár a legtöbb írása töredékes, befejezetlen vagy vázlatos, nagyon gazdag költői képekben és érzékeny meglátásokban. Gulácsy szinte egész pályafutását végigkísérték ezek a szövegek és szorosan kötődtek az egyes korszakaihoz, sőt konkrét témáihoz és képeihez is. A szöveg és kép közötti kapcsolatokat feltárva nyilvánvaló, hogy ugyanannak a művészi szemléletnek a tükrei, így kölcsönösen termékenynek bizonyulhat egymásra vetítésük. Az előadás után egy különleges kerekasztal-beszélgetésen Juhász Anna irodalmár Bellák Gábor művészettörténésszel, az életmű-kiállítás egyik kurátorával, valamint Széchenyi Ágnes irodalomtörténésszel beszélget, mindemellett Hirtling István színművész meg is elevenít bizonyos Gulácsyról szóló, illetve vele kapcsolatos irodalmi műveket.

A kiállításban Nyáry Luca író és médiaszemélyiség a saját, szubjektív szemüvegén keresztül mutatja be Gulácsy Lajos festészetét. Nyáry Luca egy igazi művészfamíliában nőtt fel, az irodalmárok mellett színészek, festők és táncosok is találhatók a felmenői között. Ezt az örökölt művészetszeretetet viszi tovább a saját munkásságában, mind újságíróként, mind fikciós munkáiban és fordításaiban, amelyek révén volt már Margó-díj-jelölt, műsorvezető, valamint a Forbes 30/30 listájára is felkerült. Szívügye a mentális egészség kérdése, és a művészeten keresztüli önmegismerés, valamint az, hogy behozza a köztudatba generációja gondolatait. Tárlatvezetésén ezt a kulturális szókincset használja fel, bemutatva az egyik kedvenc festőművészét és a rá erősen ható preraffaelita festészet jellegzetességeit. A Gulácsy-tárlatban meghallgathatják továbbá Horváth Ágnes művészettörténészt, a kiállítás kurátori asszisztensét is, aki a zseniális festő különcségéről és kívülállóságáról mesél, ugyanakkor kidomborítja a kortárs kulturális miliő vonatkozásait, így Gulácsy levelei, de a barátai visszaemlékezéseit is. Mi köze volt Gulácsy Lajosnak Ady Endréhez, Juhász Gyulához, vagy épp Kosztolányi Dezsőhöz? A tárlatvezetésen kiderül!

Az egész estés élőzenét Gátos Iván zongorista biztosítja. Gátos Iván 1990 óta játszik különböző jazz- és popzenei formációkban, 2002-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora szakán, Artisjus előadóművészi, valamint Fonogram-díjas zenei producer. Filmekhez és színpadi darabokhoz egyaránt komponál zenéket.

A programon a Savoyai Terasz biztosítja a különleges gasztronómiai fogásokat, garantálva, hogy éhségre vagy szomjúságra hivatkozva nem fognak idő előtt hazamenni.

A kreatív szellemek Gulácsy Lajoshoz hasonlóan irodalmi remekművekhez készíthetnek a saját értelmezésükben illusztrációt, amelyben papír kivágatok és színes ceruzák lesznek a segítségükre. A kreatív workshopot Hegedűs Alexandra képzőművész vezeti.

A Múzeum+ programon nem csak az időszaki kiállításban, hanem az állandó tárlatokban is Gulácsy Lajosra és az inspirációs forrásaira reflektál a múzeum. Lévén a művész festészetének gyakori témája volt a szerelem, a szenvedély, a férfi és nő kapcsolatának ábrázolása, Molnár Brigitta művészettörténész tárlatvezetésén a középkorban élt „veszélyes nők” kerülnek a középpontba.

Gulácsy nőkhöz való viszonyát szélsőségek jellemezték: a vágyott hölgyeket vagy szélsőségesen istenítette, vagy épp, hogy démonizálta és „femme fatale” típusú hölgyeket örökített meg az alkotásain. Bár sosem nősült meg és gyermekei sem születtek, mégis, a nő és a szerelem témája fontos helyet foglalt el az életében.

„Itália bűvöletéről” Balla Enikő művészettörténész mesél a Gulácsy-kiállításbeli tárlatvezetésén. A festő az elképzelt álomvilágát – amelynek külön nyelve és szótára volt, sőt, a történeteit novellákban írta meg – Na’Conxypannak hívta és Észak-Olaszországba vizionálta. Ez a középkori hangulatú kisváros volt Gulácsy kitalált és megfestett világa, a valóságból való elvágyódásának a helyszíne. Amíg a kortársai főképp Franciaországba vágytak és jelentős részük ott is tanult, addig Na’Conxypan hercege inkább ment Firenzébe, Comóba, Velencébe és Genovába, tehát különös szépségű olasz városokba, ahol a múlt és a jelen összefonódott.

A művészre olyan nagy hatással volt Olaszország és a régi itáliai mesterek, hogy a képeinek jelentős részét ott is alkotta meg. S ha már középkor: Sepsey Zsófia művészettörténész a késő gótikus szárnyasoltárok között mesél a tárlatvezetésén ennek a korszaknak a kevésbé ismert érdekességeiről. Végül, de nem utolsó sorban, Gulácsy művészetétől elválaszthatatlan az irodalom, ugyanis az alkotásainak gyakran adott irodalmi vonatkozású címeket és több író, valamint költő volt közeli barátja. De hogyan lehet ecsettel megfesteni az irodalmi műveket? Király Zsuzsanna múzeumpedagógus tárlatvezetéséből kiderül május 17-én, szerdán este!

Töltsenek el egy felejthetetlen estet a Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ Gulácsy programján május 17-én, szerdán 18.00 és 22.00 óra között!

‍