Izgalmas előadásokkal készül a Nemzeti Galéria a Munkácsy-évfordulóra
Idén februárban ünnepeljük Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját. Egy olyan művészét, akit a maga korában nem csak itthon, hanem a nagyvilágban is a legnagyobbak között emlegettek. Az MNG előadás-sorozatának célja, hogy látogatók számára kiegészítsék a kiállítások nyújtotta élményeket, és így tesznek a világot meghódító festő műveivel kapcsolatban is.
Nincs még egy olyan 19. századi magyar festő, akinek életútja Munkácsyéhoz fogható volna. Mesébe illő társadalmi felemelkedése – a magyar ugarról a párizsi elitig –, a Munkácsy-mítosz, miszerint a festő szegény asztalosinasból a világhírességig vitte, már saját korában megbabonázta a közönséget és a fiatal művészeket.
Munkácsy a 19. század végi Párizs egyik fő híressége, palotája a nagyvilági társasági élet kiemelkedő látványossága, ő maga pedig, már külső megjelenésében is, ennek a társasági életnek az egyik különös és meghatározó alakja volt - emlékeztet az MNG programajánlójában.
Mi volt Munkácsy titka? Hogyan tett szert a mester ilyen rendkívüli hírnévre? Milyen tényezők és személyek állnak híressége hátterében?
- ezeket a kérdéseket járja körül Krasznai Réka művészettörténész előadása február 24-én 3 órától.
Jegyek ITT kaphatók.
És ezzel még nem érnek véget a Munkácsy programok:
Február 25-én az MNG állandó kiállításának Munkácsy-képei között sétálva felidézik a művész életének fontosabb eseményeit, s a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek az életmű leghíresebb alkotásaival. Külön is szót ejtenekj Munkácsy nőábrázolásainak modernségéről, s alaposan összehasonlítják a Poros út kétféle változatát is.
A tárlatlátogatást Bellák Gábor vezeti, jegyek online, illetve a helyszínen is vásárolhatók.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
