Így jutott fel a Dunából a víz Budavári Palotába
Ma már mi sem természetesebb, mint hogy az arra járó könnyedén legurít egy italt a Várban, például Budapest legszebb teraszán, Savoyai Jenő lovasszobránál, ám nem volt ez mindig ilyen egyszerű. Amikor IV. Béla megalapította Budát, a város még csak a Várhegy tetejét jelentette, ahová nem volt könnyű feljuttatni a vizet. Az évszázadok alatt ebben szerepet kapott lovas kocsi, ciszterna, átemelő, szivattyú és nem egy tehetséges mérnök. Köztük volt Kempelen Farkas is, aki a Budavári Palota vízellátásában jelentős változást hozott.
Kempelen Farkast - aki nem mellékesen a Várszínházat is tervezte - Mária Terézia bízta meg azzal 1777-ben, hogy fejlessze a vízellátást. Ekkor épült új vízcsatorna a Dunáig, ennek nyomát 1950-ben találták meg. A feltárások alapján a Dunáról egy nagyobb méretű föld alatti járat vezetett a mai Színház utcába, a Karmelita kolostor épülete alatt.
Kempelen nemcsak a város és a palota két vízszivattyúját építette át nagyobb hozamúra, hanem a sváb-hegyi vezetékeket is, mégpedig úgy, hogy a mélyebben fekvő szakaszoknál vastagabb falú vezetékeket alkalmazott, így azok jobban ellenálltak a nyomásnak. A Kempelen-féle szivattyútelep működéséhez mindössze két járgányba fogott lóra volt szükség. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet.
A Duna vizét ráadásul a szivattyútelepek valamennyire megtisztítva juttatták fel a Várhegyre, kavicsos, homokos rétegen keresztül szűrték meg.
Kempelen Farkas nevéhez fűződik egyébként többek között a pozsonyi vár vízvezetékrendszerének, valamint a Schönbrunni kastély szökőkútjának megtervezése is. Építész, vízépítész és gépészmérnök is volt, aki nyolc nyelven beszélt folyékonyan, szabadidejében színdarabokat is írt.
A feltaláló pályája Mária Terézia udvarában indult el, amikor lefordította az uralkodó törvénykönyvét. A gyorsan felfelé ívelő karrier egyik állomásaként a polihisztorból a magyarországi sóbányák igazgatója is lett.
Kempelen Farkas noha a beteg Mária Terézia számára még mozgatható betegágyat is feltalált, időskorára kegyvesztetté vált: magányosan és szegényen halt meg.
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
