Hoppárézi! – Zemlényi Zoltán közönségtalálkozó és dedikálás volt a Budai Várban
„...1985. március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." – tudósít a történtekről meglehetősen hűvösen a rendőrségi jegyzőkönyv.
A balesete előtt többszörös bajnok kenus, énekes és dobos Zemlényi Zoltán 1985. március 7-én edzésre indult, amikoris az egykori November 7. téren, a mai Oktogonon, a piroson átszaladva egy Trabant elütötte a zebrán. A baleset következtében hat métert repülő, fejjel a betonra érkező 17 éves fiú egy hónapig kómába esett. Eszmélése után számtalan műtéten eset át, majd újra meg kellett tanulnia beszélni, illetve járni.
1985 végén kapott egy elektromos írógépet, amelyen egy ujjal gépelve naplót kezdett írni. 1987 őszén jelent meg a Hoppárézimi című könyv, amely Zoltán küzdelmeiről szól. A megindító könyvből később nívódíjas tévéfilm, illetve színdarab is készült.
Zemlényi Zoltán azóta több könyvet is írt. A tegnapi telt házas rendezvényen olvasóival, csodálóival találkozott, beszélgetett és dedikálta részükre műveit a budavári Szent István Kávéházban.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.