Hoppárézi! – Zemlényi Zoltán közönségtalálkozó és dedikálás volt a Budai Várban
„...1985. március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." – tudósít a történtekről meglehetősen hűvösen a rendőrségi jegyzőkönyv.
A balesete előtt többszörös bajnok kenus, énekes és dobos Zemlényi Zoltán 1985. március 7-én edzésre indult, amikoris az egykori November 7. téren, a mai Oktogonon, a piroson átszaladva egy Trabant elütötte a zebrán. A baleset következtében hat métert repülő, fejjel a betonra érkező 17 éves fiú egy hónapig kómába esett. Eszmélése után számtalan műtéten eset át, majd újra meg kellett tanulnia beszélni, illetve járni.
1985 végén kapott egy elektromos írógépet, amelyen egy ujjal gépelve naplót kezdett írni. 1987 őszén jelent meg a Hoppárézimi című könyv, amely Zoltán küzdelmeiről szól. A megindító könyvből később nívódíjas tévéfilm, illetve színdarab is készült.
Zemlényi Zoltán azóta több könyvet is írt. A tegnapi telt házas rendezvényen olvasóival, csodálóival találkozott, beszélgetett és dedikálta részükre műveit a budavári Szent István Kávéházban.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
