Fantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmát
A honfoglalás ezredik évfordulójának évében készült különleges mozgóképen kalapos, kosztümös hölgyek napernyőkkel ballagnak át a képen, miközben fiákerek, hintók és szekerek jönnek velünk szembe és távolodnak el. A forgalmat irányító csendőr, a cilinderes dzsentriformák és az utcai forgatag egy lenyűgözően más világot tár elénk. Ezt tényleg látni kell!
A Magyarország 1000 éves fennállását ünneplő Millennium évében történt néhány érdekes dolog, például májusban a Royal Szállóban a Lumière-fivérek hazánkba látogató megbízottja megrendezte az első félórás mozielőadást Magyarországon. De a világban is sok dolog történt ekkor, helyezzük csak el az alábbi filmfelvételt néhány esemény segítségével a történelem idővonalán.
Ekkor történt ugyanis, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban. 1896. április 6-án vette kezdetét az első modernkori olimpia Athénban, ahol Hajós Alfréd 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban elért győzelmének köszönhetően először hangzik el a magyar himnusz az olimpiai játékok történetében. Mindeközben Budapesten ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat és a Ferencz József hidat (mai Szabadság híd), New Yorkban pedig a Thomas Edison által alapított társaság megrendezi az első amerikai mozielőadást. De ebben az évben született többek között Márton Áron erdélyi püspök, Ádám Jenő zeneszerző, Pátzay Pál, szobrászművész, vagy éppen F. Scott Fitzgerald, amerikai író. És ekkor halt meg Paul Verlaine francia költő, Degré Alajos, a márciusi ifjak egyike, illetve ebben az évben temették el a munkásmozgalmár Frankel Leót is a párizsi Pere-Lachaise temetőben. Szóval, tényleg nem mai felvétel. Apropó filmfelvétel: június 8-án az országgyűlés ünnepi ülésén az új (!) magyar Parlament Kupolacsarnokában, amelyet ezredévi ünnepi felvonulás követ egészen a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országház elé, amikor is a Szent Koronát az Országházba viszik és nem fogják kitalálni, de éppen erről az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel. De elég volt a szavakból, gyönyörködjenek a 128 évvel ezelőtti felvételben.
Amit itt nézhetnek meg!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
