Fantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmát
A honfoglalás ezredik évfordulójának évében készült különleges mozgóképen kalapos, kosztümös hölgyek napernyőkkel ballagnak át a képen, miközben fiákerek, hintók és szekerek jönnek velünk szembe és távolodnak el. A forgalmat irányító csendőr, a cilinderes dzsentriformák és az utcai forgatag egy lenyűgözően más világot tár elénk. Ezt tényleg látni kell!
A Magyarország 1000 éves fennállását ünneplő Millennium évében történt néhány érdekes dolog, például májusban a Royal Szállóban a Lumière-fivérek hazánkba látogató megbízottja megrendezte az első félórás mozielőadást Magyarországon. De a világban is sok dolog történt ekkor, helyezzük csak el az alábbi filmfelvételt néhány esemény segítségével a történelem idővonalán.
Ekkor történt ugyanis, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban. 1896. április 6-án vette kezdetét az első modernkori olimpia Athénban, ahol Hajós Alfréd 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban elért győzelmének köszönhetően először hangzik el a magyar himnusz az olimpiai játékok történetében. Mindeközben Budapesten ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat és a Ferencz József hidat (mai Szabadság híd), New Yorkban pedig a Thomas Edison által alapított társaság megrendezi az első amerikai mozielőadást. De ebben az évben született többek között Márton Áron erdélyi püspök, Ádám Jenő zeneszerző, Pátzay Pál, szobrászművész, vagy éppen F. Scott Fitzgerald, amerikai író. És ekkor halt meg Paul Verlaine francia költő, Degré Alajos, a márciusi ifjak egyike, illetve ebben az évben temették el a munkásmozgalmár Frankel Leót is a párizsi Pere-Lachaise temetőben. Szóval, tényleg nem mai felvétel. Apropó filmfelvétel: június 8-án az országgyűlés ünnepi ülésén az új (!) magyar Parlament Kupolacsarnokában, amelyet ezredévi ünnepi felvonulás követ egészen a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országház elé, amikor is a Szent Koronát az Országházba viszik és nem fogják kitalálni, de éppen erről az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel. De elég volt a szavakból, gyönyörködjenek a 128 évvel ezelőtti felvételben.
Amit itt nézhetnek meg!
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
S ha még nincs is Szent Mihály napja mégis „Kánikulában, halk lombok alatt…” lopakodott be az évszázados utcák évszázados házainak évszázados falai között. Ott osont a Tóth Árpád sétányon és somfordált a budavári templomok tövében barnás-vöröses-sárgás festékpalettájával és pingálta ki az elmúlás gyönyörű színeivel ezt a festői tájat. A rohanó emberek észre sem vették, ahogy besurrant szívükbe, ahogy elejtette bennük az emlékeket, mint ahogyan a faleveleteket hullajtja le a Kapisztrán téri gesztenyefa. Ma is itt settenkedik szinte észrevétlenül, pedig mennyire érdemes meglátni különleges szépségét: "Itt van az ősz, itt van ujra..."
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
