Fantasztikus időutazás: Egy 1896-os filmfelvételen láthatjuk a Lánchíd forgalmát
A honfoglalás ezredik évfordulójának évében készült különleges mozgóképen kalapos, kosztümös hölgyek napernyőkkel ballagnak át a képen, miközben fiákerek, hintók és szekerek jönnek velünk szembe és távolodnak el. A forgalmat irányító csendőr, a cilinderes dzsentriformák és az utcai forgatag egy lenyűgözően más világot tár elénk. Ezt tényleg látni kell!
A Magyarország 1000 éves fennállását ünneplő Millennium évében történt néhány érdekes dolog, például májusban a Royal Szállóban a Lumière-fivérek hazánkba látogató megbízottja megrendezte az első félórás mozielőadást Magyarországon. De a világban is sok dolog történt ekkor, helyezzük csak el az alábbi filmfelvételt néhány esemény segítségével a történelem idővonalán.
Ekkor történt ugyanis, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban. 1896. április 6-án vette kezdetét az első modernkori olimpia Athénban, ahol Hajós Alfréd 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban elért győzelmének köszönhetően először hangzik el a magyar himnusz az olimpiai játékok történetében. Mindeközben Budapesten ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat és a Ferencz József hidat (mai Szabadság híd), New Yorkban pedig a Thomas Edison által alapított társaság megrendezi az első amerikai mozielőadást. De ebben az évben született többek között Márton Áron erdélyi püspök, Ádám Jenő zeneszerző, Pátzay Pál, szobrászművész, vagy éppen F. Scott Fitzgerald, amerikai író. És ekkor halt meg Paul Verlaine francia költő, Degré Alajos, a márciusi ifjak egyike, illetve ebben az évben temették el a munkásmozgalmár Frankel Leót is a párizsi Pere-Lachaise temetőben. Szóval, tényleg nem mai felvétel. Apropó filmfelvétel: június 8-án az országgyűlés ünnepi ülésén az új (!) magyar Parlament Kupolacsarnokában, amelyet ezredévi ünnepi felvonulás követ egészen a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országház elé, amikor is a Szent Koronát az Országházba viszik és nem fogják kitalálni, de éppen erről az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel. De elég volt a szavakból, gyönyörködjenek a 128 évvel ezelőtti felvételben.
Amit itt nézhetnek meg!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
