Éppen 35 éve látogatott hazánkba, George W. H. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.
De Ő volt az az amerikai politikus, aki a Szovjetunió összeomlása után a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítését, valamint a Varsói Szerződés megszüntetését.
George Herbert Walker Bush már 1983-ban, Ronald Reagan alelnökeként is járt Magyarországon és természetesen a Budai Várban is látogatást tett.
Azonban ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt, tehát nem leendő és nem exelnökként, hanem az USA elnökeként látogatott Magyarországra. Bush 1989. júliusi, egy héttel Kádár János halála utáni látogatása szimbolikus jelentőségű volt és több emlékezetes pillanata volt, amiért a magyar emberek megszerették a hivatalban lévő amerikai elnököt. Az egyik ilyen híressé vált momentum volt, amikor az amerikai elnök visszautasította, hogy a nyári esőtől védve ernyőt tartsanak fölé beszéde közben:
Köszönöm, de erre nincs szükségem.
A másik rokonszenves gesztus pedig az volt, amikor egyértelműen nem megrendezett, teátrális módon, az egész stábja megrökönyödésére, ugyanakkor meglehetősen látványosan széttépte a számára előkészített, előre megírt elnöki beszédet és inkább őszintén, sallangmentesen, rögtönzött beszédben szólt a magyar emberekhez.
Hadd beszéljek szívből és szabadon!
- mondta a Kossuth téren összegyűlt tömegnek.
Bush 1993-ig hivatalban volt, őt Bill Clinton követte az USA elnöki székében. Később, 2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, végül 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 évesen.
A magyar kormány 2020 szeptemberében - a kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulójának alkalmából - jelentette be, hogy a volt amerikai elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren, amelynek szoboravató ünnepségét - 1956-ra emlékezve - szimbolikusan október 23-án tartották meg.
(A főképen 1989. július 12-én George W. H. Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush diákokkal találkozik a Budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos)
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Noha Radnóti Miklós (1909-1944), a tragikus sorsú magyar költőzseni sosem élt a Várban, azonban sok időt töltött a budai Hegyvidéken és számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A magát következetesen „magyar költőnek” nevező, éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel egy rövid, Január címen megjelent költeményével köszöntjük az új évet.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
