Éppen 35 éve látogatott hazánkba, George W. H. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.
De Ő volt az az amerikai politikus, aki a Szovjetunió összeomlása után a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítését, valamint a Varsói Szerződés megszüntetését.
George Herbert Walker Bush már 1983-ban, Ronald Reagan alelnökeként is járt Magyarországon és természetesen a Budai Várban is látogatást tett.
Azonban ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt, tehát nem leendő és nem exelnökként, hanem az USA elnökeként látogatott Magyarországra. Bush 1989. júliusi, egy héttel Kádár János halála utáni látogatása szimbolikus jelentőségű volt és több emlékezetes pillanata volt, amiért a magyar emberek megszerették a hivatalban lévő amerikai elnököt. Az egyik ilyen híressé vált momentum volt, amikor az amerikai elnök visszautasította, hogy a nyári esőtől védve ernyőt tartsanak fölé beszéde közben:
Köszönöm, de erre nincs szükségem.
A másik rokonszenves gesztus pedig az volt, amikor egyértelműen nem megrendezett, teátrális módon, az egész stábja megrökönyödésére, ugyanakkor meglehetősen látványosan széttépte a számára előkészített, előre megírt elnöki beszédet és inkább őszintén, sallangmentesen, rögtönzött beszédben szólt a magyar emberekhez.
Hadd beszéljek szívből és szabadon!
- mondta a Kossuth téren összegyűlt tömegnek.
Bush 1993-ig hivatalban volt, őt Bill Clinton követte az USA elnöki székében. Később, 2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, végül 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 évesen.
A magyar kormány 2020 szeptemberében - a kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulójának alkalmából - jelentette be, hogy a volt amerikai elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren, amelynek szoboravató ünnepségét - 1956-ra emlékezve - szimbolikusan október 23-án tartották meg.
(A főképen 1989. július 12-én George W. H. Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush diákokkal találkozik a Budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos)
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
