Éppen 35 éve látogatott hazánkba, George W. H. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.
De Ő volt az az amerikai politikus, aki a Szovjetunió összeomlása után a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítését, valamint a Varsói Szerződés megszüntetését.
George Herbert Walker Bush már 1983-ban, Ronald Reagan alelnökeként is járt Magyarországon és természetesen a Budai Várban is látogatást tett.
Azonban ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt, tehát nem leendő és nem exelnökként, hanem az USA elnökeként látogatott Magyarországra. Bush 1989. júliusi, egy héttel Kádár János halála utáni látogatása szimbolikus jelentőségű volt és több emlékezetes pillanata volt, amiért a magyar emberek megszerették a hivatalban lévő amerikai elnököt. Az egyik ilyen híressé vált momentum volt, amikor az amerikai elnök visszautasította, hogy a nyári esőtől védve ernyőt tartsanak fölé beszéde közben:
Köszönöm, de erre nincs szükségem.
A másik rokonszenves gesztus pedig az volt, amikor egyértelműen nem megrendezett, teátrális módon, az egész stábja megrökönyödésére, ugyanakkor meglehetősen látványosan széttépte a számára előkészített, előre megírt elnöki beszédet és inkább őszintén, sallangmentesen, rögtönzött beszédben szólt a magyar emberekhez.
Hadd beszéljek szívből és szabadon!
- mondta a Kossuth téren összegyűlt tömegnek.
Bush 1993-ig hivatalban volt, őt Bill Clinton követte az USA elnöki székében. Később, 2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, végül 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 évesen.
A magyar kormány 2020 szeptemberében - a kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulójának alkalmából - jelentette be, hogy a volt amerikai elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren, amelynek szoboravató ünnepségét - 1956-ra emlékezve - szimbolikusan október 23-án tartották meg.
(A főképen 1989. július 12-én George W. H. Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush diákokkal találkozik a Budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos)
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
