Éppen 35 éve látogatott hazánkba, George W. H. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Óriási jelentősége volt akkor, hogy az amerikai elnök Magyarországra érkezett. Ő volt az, aki a hidegháború végén és a kommunizmus bukása után megfogalmazta az Új Világrend politikáját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok nemzetközi színtéren betöltött szerepét. George W. H. Bush a magyarok barátja volt, akinek tevékenysége kedvezően befolyásolta hazánk sorsát.
De Ő volt az az amerikai politikus, aki a Szovjetunió összeomlása után a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítését, valamint a Varsói Szerződés megszüntetését.
George Herbert Walker Bush már 1983-ban, Ronald Reagan alelnökeként is járt Magyarországon és természetesen a Budai Várban is látogatást tett.
Azonban ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt, tehát nem leendő és nem exelnökként, hanem az USA elnökeként látogatott Magyarországra. Bush 1989. júliusi, egy héttel Kádár János halála utáni látogatása szimbolikus jelentőségű volt és több emlékezetes pillanata volt, amiért a magyar emberek megszerették a hivatalban lévő amerikai elnököt. Az egyik ilyen híressé vált momentum volt, amikor az amerikai elnök visszautasította, hogy a nyári esőtől védve ernyőt tartsanak fölé beszéde közben:
Köszönöm, de erre nincs szükségem.
A másik rokonszenves gesztus pedig az volt, amikor egyértelműen nem megrendezett, teátrális módon, az egész stábja megrökönyödésére, ugyanakkor meglehetősen látványosan széttépte a számára előkészített, előre megírt elnöki beszédet és inkább őszintén, sallangmentesen, rögtönzött beszédben szólt a magyar emberekhez.
Hadd beszéljek szívből és szabadon!
- mondta a Kossuth téren összegyűlt tömegnek.
Bush 1993-ig hivatalban volt, őt Bill Clinton követte az USA elnöki székében. Később, 2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, végül 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 évesen.
A magyar kormány 2020 szeptemberében - a kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulójának alkalmából - jelentette be, hogy a volt amerikai elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren, amelynek szoboravató ünnepségét - 1956-ra emlékezve - szimbolikusan október 23-án tartották meg.
(A főképen 1989. július 12-én George W. H. Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush diákokkal találkozik a Budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos)
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
