Csodálatos mozgóképek a közel száz évvel ezelőtti Budai Várról!
Fantasztikus, ahogyan megelevenednek előttünk az egykor élt emberek, az egykor volt hétköznapok. A történelmi nosztalgia egy olyan korba repít bennünket vágyakozva, amikor még nem is éltünk. Nézzék csak!
A háborúban elpusztult régi Erzsébet hídról indul a különleges hangulatú, 1938-ban készült felvétel, majd a Szent Gellért-szobor után egy hirdetőoszlopról a régi Budapest látképe és persze a Lánchíd tárul elénk a mindig csodálatos budavári perspektívából.
A következő filmkockán pedig már a Sándor-palota előtti térről forgatva jelenik meg a Turul és Savoyai Jenő lovasszobrának utánozhatatlan sziluettje, majd a Szent György tér főőrség előtti részéről Mátyás kútja, aztán a Szentháromság tér, végül talán a legkülönlegesebb látványt a Magyar Országos Levéltár épületén található egykori Pecz Samu tervezte torony nyújtja, amely sajnos szintén az ostrom áldozatává vált. De teljesen fölöslegesek a szavak, nézzék meg Önök is a videót!
ITT találják a videót!
(A nyitókép csak illusztráció, forrása a Fortepan)
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
„A királyok ékszerésze, az ékszerészek királya"- mondta Cartierről VII. Edvard, akinek koronázási ékszereit szintén az 1847-ben alapított francia ékszerészműhely készítette. Kevesen tudják, de a híres francia ékszerész famíliának is volt palotája a Budai Várban. Gróf Almásy Jacqueline az 1920-as évek elején Párizsban ismerkedett Louis J. Cartierrel (1875-1942), a család legtehetségesebb tagjával, akivel 1924-ben Budapesten össze is házasodtak. A budavári történet itt kezdődik…