Bolondos az áprilisi idő? Ezt is megírta Kosztolányi Dezső :)
Több mint száz évvel ezelőtt 1908-ban született meg a magyar próza és líra egyik legnagyobb mesterének tollából az Április bolondja című novella, ami a Logodi utca egykori lakójának bohókás ifjúi éveiből való csínytevését meséli el.
Hogy fikció vagy valóság volt-e az elbeszélés három fiatal férfiújának barátsága és áprilisi bolondos tréfálkozása, azt meghagyjuk megfejteni az irodalomtörténészeknek. Ami azonban bizonyos, hogy az Április bolondja című novella megírásakor Kosztolányi már túl volt első verseskötete megjelenésén és több folyóirat, köztük a Budapesti Napló és A Hét is rendszeresen hozta költeményeit, műfordításait, kritikáit.
És hogy miként kapcsolódnak az időjárás váratlan dühkitöréseivel felérő áprilisi frontok Kosztolányi Dezső novellájához? Az említett elbeszélésben is hasonlóan szeszélyes és bolondos áprilisról olvashatunk, akárcsak napjainkban:
Éles szelek zúgtak. Virágokat sodort a tavaszi vihar. Sütött a nap, esett az eső, az ég, mint egy hisztérika, kacagva hullatta eszelős könnyeit. Bizsergő viszketés bujkált a mellünkben, s mi is szerettünk volna sírni és nevetni.A fejfájós, ideges délelőttöt végtelen délután követte. Szüntelenül csetlettem-botlottam, kezemből kiesett a toll, poharakat, tányérokat törtem, nagyon szerencsétlennek éreztem magamat. Végül váratlanul jött az este. Kiderült. A nedves háztetőkön végigfeküdt a holdfény, s a kémény mellett felbukkant egy cirmos kandúr.
A novella történetét nem spoilerezzük tovább, úgysincs jó idő, vár a magyar elektronikus könyvtár, ahol el lehet olvasni a folytatást:
ITT
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
