Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Kalocsay Miklós (1950-1991) itt, a Várnegyedben nőtt fel, a Petőfi Gimnáziumba járt, de felnőttként sem tudott a környéktől elszakadni, befutott színészként is az Úri utcában élt.

Kalocsay Mikós a Szentháromság-térnél, háttérben a Mátyás-templom (Fotó: Fortepan/18932)

Több filmben is ő volt Alain Delon magyarhangja. A szintész színész Kolti Helgától 1987-ben született közös gyermekük, Kristóf. Kalocsay Miklós mindössze 41-évesen 1991. december 2-án váratlanul hunyt el szívelégtelenségben. Kalocsay Miklós rövid élete ellenére a kor meghatározó színésztehetsége volt.

Kalocsay Miklós (Fotó_ meglepetes.hu)

Alain Delon másik szinkronhangja Fülöp Zsigmond (1935-2014) a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1980–1984 között éppen itt, a budavári Várszínházban játszott, tehát szintén kötődött a Várhoz. A jellegzetesen kellemes orgánummal rendelkező színész 1962-től összesen 19 alkalommal volt Alain Delon magyarhangja. A Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja nyolcvanadik születésnapja előtt nem sokkal, 2014. október 10-én halt meg.

Fülöp Zsigmond Patikárius Jancsi szerepében Törőcsik Marival az Édes Annában

Az pedig már tényleg csak nagyon távoli összefüggés, hogy Alain Delon jegyese volt az osztrák Romy Schneider (1938-1982), akit mi magyarok a Sissi-trilógia főszereplőjeként ismerünk. Az pedig köztudott, hogy Erzsébet királyné (1854-1898), alias Sissi pedig élete egy jelentős részét itt a Budavári Palotában töltötte.

Amint sok újságíró és filmes között végig mentem a repülőtéren, a mozgólépcső aljánál egy szép, jólfésült, finoman öltözött fiatalembert vettem észre. Rögtön szíven ütött a látvány: „Te jó ég, ez Alain Delon! Lehet, hogy ő lesz majd a partnerem a filmben?” A fiatalember felnézett, a szemével intett. Rám várt, látni akart! Akkor dőlt el minden közöttünk…

- írta Romy Sneider 1958-ban naplójában a Christine című film főszerepe kapcsán.

Romy Sneider és Alain Delon a Medence című filmben

Alain Delontól, minden idők egyik legmeghatározóbb filmszínészétől mi így - "nagyonvárosan" - búcsúzunk. Isten nyugosztalja!

(Főkép: Profimedia)

„Kora este a padon/Ülök, künn a Bástyán/Tűnődöm a csillagok/Néma fordulásán” - budavári zarándokhely cseresznyefavirágzás idején
„Kora este a padon/Ülök, künn a Bástyán/Tűnődöm a csillagok/Néma fordulásán” - budavári zarándokhely cseresznyefavirágzás idején

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!

„Ülök, künn a Bástyán, Tűnődöm a csillagok Néma fordulásán” – a legszebb budavári verssel köszöntjük a tavaszt
„Ülök, künn a Bástyán, Tűnődöm a csillagok Néma fordulásán” – a legszebb budavári verssel köszöntjük a tavaszt

Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.

Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?
Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?

Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.