Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Kalocsay Miklós (1950-1991) itt, a Várnegyedben nőtt fel, a Petőfi Gimnáziumba járt, de felnőttként sem tudott a környéktől elszakadni, befutott színészként is az Úri utcában élt.

Kalocsay Mikós a Szentháromság-térnél, háttérben a Mátyás-templom (Fotó: Fortepan/18932)

Több filmben is ő volt Alain Delon magyarhangja. A szintész színész Kolti Helgától 1987-ben született közös gyermekük, Kristóf. Kalocsay Miklós mindössze 41-évesen 1991. december 2-án váratlanul hunyt el szívelégtelenségben. Kalocsay Miklós rövid élete ellenére a kor meghatározó színésztehetsége volt.

Kalocsay Miklós (Fotó_ meglepetes.hu)

Alain Delon másik szinkronhangja Fülöp Zsigmond (1935-2014) a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1980–1984 között éppen itt, a budavári Várszínházban játszott, tehát szintén kötődött a Várhoz. A jellegzetesen kellemes orgánummal rendelkező színész 1962-től összesen 19 alkalommal volt Alain Delon magyarhangja. A Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja nyolcvanadik születésnapja előtt nem sokkal, 2014. október 10-én halt meg.

Fülöp Zsigmond Patikárius Jancsi szerepében Törőcsik Marival az Édes Annában

Az pedig már tényleg csak nagyon távoli összefüggés, hogy Alain Delon jegyese volt az osztrák Romy Schneider (1938-1982), akit mi magyarok a Sissi-trilógia főszereplőjeként ismerünk. Az pedig köztudott, hogy Erzsébet királyné (1854-1898), alias Sissi pedig élete egy jelentős részét itt a Budavári Palotában töltötte.

Amint sok újságíró és filmes között végig mentem a repülőtéren, a mozgólépcső aljánál egy szép, jólfésült, finoman öltözött fiatalembert vettem észre. Rögtön szíven ütött a látvány: „Te jó ég, ez Alain Delon! Lehet, hogy ő lesz majd a partnerem a filmben?” A fiatalember felnézett, a szemével intett. Rám várt, látni akart! Akkor dőlt el minden közöttünk…

- írta Romy Sneider 1958-ban naplójában a Christine című film főszerepe kapcsán.

Romy Sneider és Alain Delon a Medence című filmben

Alain Delontól, minden idők egyik legmeghatározóbb filmszínészétől mi így - "nagyonvárosan" - búcsúzunk. Isten nyugosztalja!

(Főkép: Profimedia)

Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?
Milyen lehetett egy udvari ebéd Ferenc Józseffel?

Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.

Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról
Esti időutazásos mozi: Egy közel hatvanéves filmhíradó a Budai Várról

A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.

Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály
Ezen a napon született a világhírű magyar festő, Munkácsy Mihály

Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.