Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Kalocsay Miklós (1950-1991) itt, a Várnegyedben nőtt fel, a Petőfi Gimnáziumba járt, de felnőttként sem tudott a környéktől elszakadni, befutott színészként is az Úri utcában élt.
Több filmben is ő volt Alain Delon magyarhangja. A szintész színész Kolti Helgától 1987-ben született közös gyermekük, Kristóf. Kalocsay Miklós mindössze 41-évesen 1991. december 2-án váratlanul hunyt el szívelégtelenségben. Kalocsay Miklós rövid élete ellenére a kor meghatározó színésztehetsége volt.
Alain Delon másik szinkronhangja Fülöp Zsigmond (1935-2014) a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1980–1984 között éppen itt, a budavári Várszínházban játszott, tehát szintén kötődött a Várhoz. A jellegzetesen kellemes orgánummal rendelkező színész 1962-től összesen 19 alkalommal volt Alain Delon magyarhangja. A Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja nyolcvanadik születésnapja előtt nem sokkal, 2014. október 10-én halt meg.
Az pedig már tényleg csak nagyon távoli összefüggés, hogy Alain Delon jegyese volt az osztrák Romy Schneider (1938-1982), akit mi magyarok a Sissi-trilógia főszereplőjeként ismerünk. Az pedig köztudott, hogy Erzsébet királyné (1854-1898), alias Sissi pedig élete egy jelentős részét itt a Budavári Palotában töltötte.
Amint sok újságíró és filmes között végig mentem a repülőtéren, a mozgólépcső aljánál egy szép, jólfésült, finoman öltözött fiatalembert vettem észre. Rögtön szíven ütött a látvány: „Te jó ég, ez Alain Delon! Lehet, hogy ő lesz majd a partnerem a filmben?” A fiatalember felnézett, a szemével intett. Rám várt, látni akart! Akkor dőlt el minden közöttünk…
- írta Romy Sneider 1958-ban naplójában a Christine című film főszerepe kapcsán.
Alain Delontól, minden idők egyik legmeghatározóbb filmszínészétől mi így - "nagyonvárosan" - búcsúzunk. Isten nyugosztalja!
(Főkép: Profimedia)
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!