Ahol az oroszlánok laknak
Vigyázó tekintetek őrzik a Budai Vár egyik legimpozánsabb udvarát.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. A nevét a négy kőoroszlánról kapta, melyek a bejáratot őrzik, és melyek Fadrusz János szobrászművész alkotásai 1902-ből.
Naplemente után pazar díszkivilágításba öltözik a terület, ez pedig számos rendezvényszervezőt megihletett már. Az udvar rengeteg programnak adott otthont, és folyamatosan érdemes figyelemmel követni az oroszlánok mindennapjait, hiszen lélegzetelállító látványra képesek.
Az Oroszlános Udvar Budapest egyik legnagyobb, exkluzív kültéri rendezvényhelyszíne, amely méreteinek köszönhetően tökéletes környezetet biztosít 3000-4000 fős fesztiválok, koncertek, nagyszabású fogadások, bálok, vásárok megrendezésére. Az impozáns tér, az egyedülálló történelmi hangulat megalapozza a rendezvény sikerét.
Innen közelíthető meg a Szent István-terem is, mely a palota déli összekötő szárnyában kapott helyet. A díszes szoba megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota bővítését végző építészt bízta meg Ferenc Józsefa magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Itt kapott helyet a Szent István Kávéház is, ahol a panorámában gyönyörködve frissíthetik fel magukat a látogatók.
Legyen nappal vagy éjjel, az Oroszlános Udvarban érdemes elidőzni.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
