Ahol az oroszlánok laknak
Vigyázó tekintetek őrzik a Budai Vár egyik legimpozánsabb udvarát.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. A nevét a négy kőoroszlánról kapta, melyek a bejáratot őrzik, és melyek Fadrusz János szobrászművész alkotásai 1902-ből.
Naplemente után pazar díszkivilágításba öltözik a terület, ez pedig számos rendezvényszervezőt megihletett már. Az udvar rengeteg programnak adott otthont, és folyamatosan érdemes figyelemmel követni az oroszlánok mindennapjait, hiszen lélegzetelállító látványra képesek.
Az Oroszlános Udvar Budapest egyik legnagyobb, exkluzív kültéri rendezvényhelyszíne, amely méreteinek köszönhetően tökéletes környezetet biztosít 3000-4000 fős fesztiválok, koncertek, nagyszabású fogadások, bálok, vásárok megrendezésére. Az impozáns tér, az egyedülálló történelmi hangulat megalapozza a rendezvény sikerét.
Innen közelíthető meg a Szent István-terem is, mely a palota déli összekötő szárnyában kapott helyet. A díszes szoba megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota bővítését végző építészt bízta meg Ferenc Józsefa magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Itt kapott helyet a Szent István Kávéház is, ahol a panorámában gyönyörködve frissíthetik fel magukat a látogatók.
Legyen nappal vagy éjjel, az Oroszlános Udvarban érdemes elidőzni.
Az elsősorban szőlő- és bortermelésből élő budaörsi svábok a két világháború között évről évre Európa-szerte híressé vált szabadtéri passiójátékokat adtak elő a Kő-hegyen. A közönség egy része a Kálvária dombra vezető keresztutat végig járva közelítette meg az ünnepi előadást. Akkor még nem sejthették, hogy néhány év múlva egy olyan szenvedéstörténetet élnek át, amely a XX. századi diktatúrák embertelenségének egyik iskolapéldája lesz. A rákosista ötvenes években még a kálváriát is lerombolták, mintegy letörölve a valaha itt élt, majd kitelepített svábok emlékét a dombról. De mindhiába: cikkünkkel és a rendezvénnyel rájuk emlékezünk.
Exkluzív tárlatvezetésekkel, történelmi előadásokkal, különleges családi programokkal várják a kicsiket és a nagyokat is a Budavári Palotanegyedben található Vármúzeumban. Az 1848. március 15-én kitört forradalom ünnepnapja alkalmából az összes programra és kiállításra a belépés ingyenes.
Kápolnapuszta egy éppen idén 80 éve kiirtott sváb falu volt. Lakosságának többségét a második világháború végén meggyilkolták a „felszabadító szovjet harcosok”. A túlélők nagy részét a háború után származásuk miatt kitelepítették a kommunisták. A falu és annak lakosságának tragédiáját bemutató dokumentumfilm után történészek beszélgetnek a sokáig nem csak kibeszélhetetlen, de megemlíteni is tilos történtekről. A Saxlehner András Egyesület által 2025. március 12-én 18 órára, a budavári Pasha Caféba szervezett program nyilvános és ingyenes, azonban a cikkben szereplő linken regisztrálni kell!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
