Ahol az oroszlánok laknak
Vigyázó tekintetek őrzik a Budai Vár egyik legimpozánsabb udvarát.
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. A nevét a négy kőoroszlánról kapta, melyek a bejáratot őrzik, és melyek Fadrusz János szobrászművész alkotásai 1902-ből.
Naplemente után pazar díszkivilágításba öltözik a terület, ez pedig számos rendezvényszervezőt megihletett már. Az udvar rengeteg programnak adott otthont, és folyamatosan érdemes figyelemmel követni az oroszlánok mindennapjait, hiszen lélegzetelállító látványra képesek.
Az Oroszlános Udvar Budapest egyik legnagyobb, exkluzív kültéri rendezvényhelyszíne, amely méreteinek köszönhetően tökéletes környezetet biztosít 3000-4000 fős fesztiválok, koncertek, nagyszabású fogadások, bálok, vásárok megrendezésére. Az impozáns tér, az egyedülálló történelmi hangulat megalapozza a rendezvény sikerét.
Innen közelíthető meg a Szent István-terem is, mely a palota déli összekötő szárnyában kapott helyet. A díszes szoba megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota bővítését végző építészt bízta meg Ferenc Józsefa magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Itt kapott helyet a Szent István Kávéház is, ahol a panorámában gyönyörködve frissíthetik fel magukat a látogatók.
Legyen nappal vagy éjjel, az Oroszlános Udvarban érdemes elidőzni.
Többek között az idén immáron 38. alkalommal megrendezett Mesterségek ünnepe, amelyen nem csak a kézművesek portékái, de különleges előadások is várják a Budai Várba látogatókat. A Budavári Palotanegyedben pedig számtalan kulturális programon lehet részt venni az államalapítás ünnepén. Az Oroszlános Udvarban az István, a király rockoperát kétszer vetítik le óriáskivetítőn az ünneplőknek.
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
Az ingyenesen látogatható kiállítás többek között Aba-Novák Vilmos, Ferenczy Károly, Vaszary János, Márffy Ödön és Csontváry Kosztka Tivadar képein keresztül mutatja be a nyár könnyedségét, a nap változatos és csodás fényeit, az önfeledt strandolás, illetve a fürdés örömének hangulatos életképeit, a vakáció csodás pillanatait.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
