Absztrakt kiállítás nyílt a Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházában
A Magyar Nemzeti Galériában működő Kortárs Kávéház egy fiatal, feltörekvő művésznek adott lehetőséget, hogy bemutassa alkotásait a modern művészet iránt érdeklődőknek. Fekete Dávid az absztrakt, a modern, a posztmodern, illetve a trash irányzat kedvelője, művei benyomások kivetülései. Az ifjú alkotó kiállításának megnyitójára nagyon sokan kíváncsiak voltak január 20-án este, de aki erről az eseményről lemaradt, február 10-ig pótolhatja. Akár egy finom kávé elfogyasztása közben.
Szinte alig fértek be az érdeklődők péntek este a Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházába, ahol Fekete Dávid munkái kerültek ki a falra. A rendezvény remek hangulatban telt, ahol az ifjú művész el is árulta, hogy hatalmas ugródeszkának tekinti a lehetőséget, hiszen a közönség Budapest egyik legfrekventáltabb helyén tekintheti meg a képeit.
"A környezetemben fellelhető anyagok újrahasznosítása motivál. Foglalkoztat az ipari hulladék teljesen más irányú felhasználása és az egyes tevékenységek során használt anyagokkal való kísérletezés. Így találtam rá a purhabra és a polisztirolra, melyek térbeli struktúrák alkotása felé tereltek. Képeimen fontosak a fényviszonyok változásaival mindig más arcukat mutató színek"
- vallja magáról és a munkáiról Fekete Dávid.
Mint elmondta, absztraktjaival egyfajta elszigetelt hangulatot igyekszik teremteni, és abban bízik, hogy az első pillantás után mindenki megleli benne a saját utazását, inspirációját.
A Magyar Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházában ki lehet próbálni.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
