"A legjobbak köztársasága" – a Budavári Történelmi Kaszinó legutóbbi előadásán jártunk
Ezúttal Lánczi András, Széchenyi-díjas magyar konzervatív filozófus, politológus, a Corvinus Egyetem volt rektora tartott lebilincselő előadást a politikai filozófia tematikáján belül az államformák, illetve a kormányformák kérdésköréről hétfőn a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban megrendezett kulturális eseménysorozat legutóbbi állomásán.
Az előadás egészen az ókori filozófusoktól indult, hiszen noha több ezer év eltelt, de Arisztotelészt (Kr.e. 384-322) nem igazán haladta meg senki ebben a kérdésben, ma sem tudunk sokkal érvényesebb válaszokat adni morális, történeti szempontbólé az általa megválaszoltaknál. Az előadás címe maga az arisztokratikus köztársaságra utal, amelyet Arisztotelész a legjobb kormányformának tekintett.
A filozófusok a közösségek számára a bakafánt, bomlasztó, bosszantó ember ideáltípusai, akik olyan kérdésekről elmélkednek, aminek „az égvilágon semmi értelme nincs”. Például, hogy milyen a legjobb állam? Kik irányítsák? Melyik a legjobb politikai közösség és mi jellemzi azt?
Egyébként Arisztotelész három helyes államformát nevezett meg a Politikában: a királyságot (basileia), az arisztokratikus köztársaságot, illetve a politeiát, vagyis a cenzusra alapított köztársaságot, amelyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat. Ezek torzulásai, elfajulásai pedig a tyranneia, az oligarchia, illetve a demokrácia. Ez utóbbit Arisztotelész a politeia elfajulásának tekinti, amelyben a sokaság, a tömeg a saját magánelőnyére gyakorolja a legfőbb hatalmat.
A kérdés az Arisztotelész óta élt és alkotott egykori történetírók, filozófusok, politikai gondolkodók műveiben az ókori Hellász nagy bölcseihez hasonlóan, leegyszerűsítve vetődött fel: Spárta vagy Athén?
Ennek a két modellnek a filozófiai és politikai vetélkedése határozza meg azóta is az okcidentális területeken élő emberek életét. A keleti despotikus, expanzióval létrejövő birodalmakat Arisztotelész és a politikai gondolkodók sosem tekintették valódi államnak. Lánczi András felidézte az egykoron Plutarkhosz (46-125) és Xenophon (Kr.e. 430-354), illetve Kritiasz (Kr. e. 460-403) által megrajzolt legendás spártai arkhon és államférfi, Lükurgosz törvényeit, a Rhétrát, pontosabban a rhétrákat. A politikai gondolkodó részletezte a Raguzai Köztársaság történelmi állam az ókori mintához kísértetiesen hasonlító működési modelljét. Raguza (ma Dubrovnik) a mai Horvátország déli részén, az Adriai-tenger keleti partján található és az említett dalmát városállam 1358-tól 1808-ig állt fent. Felépítésében és működésében feltehetően itáliai mintát követett, de praktikumában meghaladta azt. Lánczi András előadásában részletesebben is bemutatta Raguza városállamának több évszázadon, gyakorlatilag félévezreden keresztül fennálló világát.
Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítása feltehetően az egész 2025. év legnagyszerűbb magyar képzőművészeti kiállítása lesz. A századforduló Magyarországa hazánk egyik legsikeresebb korszaka volt, a Monarchia „második fővárosaként”, a Bécshez rohamléptekkel felfejlődő, s az egyhangú osztrák városnál jóval izgalmasabb, sokszínűbb Budapest - egy kis túlzással élve - hasonlóan eleven, nyüzsgő, s élettel telt világvárossá lett, mint Berlin, Párizs vagy éppen New York. Nos, e büszke korszak kicsúcsosodása volt a képzőművészetekben a magyar népi kultúrát még gyökereiben őrző, de már az európai kulturális vérkeringésbe bekapcsolódó és onnan merítő magyar szecesszió. A plakátokon, tárgyakon bemutatott kiállítás bennünket lenyűgözött.
A Budai Borszalon soron következő gasztronómiai kalandján Szörényi Leventét és fia, Szörényi Örs borait kóstolhatjuk meg. A 2025. április 25-én, pénteken este hét órára meghirdetett borkostőló ezúttal is a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyén, a a Karakas Pasa Tornyában található Pasha Caféban kerül megrendezésre.
Idén, a magyar költészet napján két jubileumot is ünneplünk majd, az egyik a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, József Attila születésének 120 évfordulója lesz, a másik pedig a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulója, ugyanis mindkét géniuszunk, öt év eltéréssel ugyan, de április 11-én született. Április 8-án, 18 órától egy különleges irodalmi programra invitáljuk olvasóinkat, ahol fiatal művészek fogják kedvenc Márai-idézeteiket előadni 125 percen keresztül a Budavári Palotanegyedben található Pasha Caféban. A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Érdemes most biztosítanod a helyed!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
