A Budai Várban ünnepelték a Magyar Érdemrend 100 éves jubileumát
A Budavári Történelmi Kaszinó és a Magyar Falerisztikáért Alapítvány által szervezett ünnepi rendezvényre a Szent István Kávéházban került sor november 28-án, hétfőn.
A jubileumi rendezvényt Dr. Seifert Tibor történész, a Budavári Történelmi Kaszinó alapítója nyitotta meg az Oroszlános Udvarban található kávéházban.
A rendezvény főelőadója, Dr. Hajdú Gergely, a Magyar Falerisztikáért Alapítvány alapítója 100 éves a Magyar Érdemrend címmel tartotta meg előadását.
„Az 1920-as évekelején az osztrák-magyar államközösség felbomlása után,Magyarország függetlenné válását és az ország politikai helyzetének stabilizálódását követően lehetővé és szükségessé vált egy új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása. A kitüntetés rendszer gerincét képező Magyar Érdemkereszt, 1935-től Magyar Érdemrend, a mai napig hatással van a magyar falerisztikára. A Magyar Érdemrend szimbolizálja nemzetünk egységét és elismerését immár 100 éve.”
- emelte ki prezentációjában az előadó.
Az előadás után a rendezvény vendégei állófogadáson vettek részt, ahol kötetlen beszélgetések keretében cseréltek eszmét a magyar kitüntetések elmúlt 100 évéről.
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
