A Budai Várban ünnepelték a Magyar Érdemrend 100 éves jubileumát
A Budavári Történelmi Kaszinó és a Magyar Falerisztikáért Alapítvány által szervezett ünnepi rendezvényre a Szent István Kávéházban került sor november 28-án, hétfőn.
A jubileumi rendezvényt Dr. Seifert Tibor történész, a Budavári Történelmi Kaszinó alapítója nyitotta meg az Oroszlános Udvarban található kávéházban.
A rendezvény főelőadója, Dr. Hajdú Gergely, a Magyar Falerisztikáért Alapítvány alapítója 100 éves a Magyar Érdemrend címmel tartotta meg előadását.
„Az 1920-as évekelején az osztrák-magyar államközösség felbomlása után,Magyarország függetlenné válását és az ország politikai helyzetének stabilizálódását követően lehetővé és szükségessé vált egy új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása. A kitüntetés rendszer gerincét képező Magyar Érdemkereszt, 1935-től Magyar Érdemrend, a mai napig hatással van a magyar falerisztikára. A Magyar Érdemrend szimbolizálja nemzetünk egységét és elismerését immár 100 éve.”
- emelte ki prezentációjában az előadó.
Az előadás után a rendezvény vendégei állófogadáson vettek részt, ahol kötetlen beszélgetések keretében cseréltek eszmét a magyar kitüntetések elmúlt 100 évéről.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
