A Budai Várban ünnepelték a Magyar Érdemrend 100 éves jubileumát
A Budavári Történelmi Kaszinó és a Magyar Falerisztikáért Alapítvány által szervezett ünnepi rendezvényre a Szent István Kávéházban került sor november 28-án, hétfőn.
A jubileumi rendezvényt Dr. Seifert Tibor történész, a Budavári Történelmi Kaszinó alapítója nyitotta meg az Oroszlános Udvarban található kávéházban.
A rendezvény főelőadója, Dr. Hajdú Gergely, a Magyar Falerisztikáért Alapítvány alapítója 100 éves a Magyar Érdemrend címmel tartotta meg előadását.
„Az 1920-as évekelején az osztrák-magyar államközösség felbomlása után,Magyarország függetlenné válását és az ország politikai helyzetének stabilizálódását követően lehetővé és szükségessé vált egy új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása. A kitüntetés rendszer gerincét képező Magyar Érdemkereszt, 1935-től Magyar Érdemrend, a mai napig hatással van a magyar falerisztikára. A Magyar Érdemrend szimbolizálja nemzetünk egységét és elismerését immár 100 éve.”
- emelte ki prezentációjában az előadó.
Az előadás után a rendezvény vendégei állófogadáson vettek részt, ahol kötetlen beszélgetések keretében cseréltek eszmét a magyar kitüntetések elmúlt 100 évéről.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
