A Budai Várban ünnepelték a Magyar Érdemrend 100 éves jubileumát
A Budavári Történelmi Kaszinó és a Magyar Falerisztikáért Alapítvány által szervezett ünnepi rendezvényre a Szent István Kávéházban került sor november 28-án, hétfőn.
A jubileumi rendezvényt Dr. Seifert Tibor történész, a Budavári Történelmi Kaszinó alapítója nyitotta meg az Oroszlános Udvarban található kávéházban.
A rendezvény főelőadója, Dr. Hajdú Gergely, a Magyar Falerisztikáért Alapítvány alapítója 100 éves a Magyar Érdemrend címmel tartotta meg előadását.
„Az 1920-as évekelején az osztrák-magyar államközösség felbomlása után,Magyarország függetlenné válását és az ország politikai helyzetének stabilizálódását követően lehetővé és szükségessé vált egy új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása. A kitüntetés rendszer gerincét képező Magyar Érdemkereszt, 1935-től Magyar Érdemrend, a mai napig hatással van a magyar falerisztikára. A Magyar Érdemrend szimbolizálja nemzetünk egységét és elismerését immár 100 éve.”
- emelte ki prezentációjában az előadó.
Az előadás után a rendezvény vendégei állófogadáson vettek részt, ahol kötetlen beszélgetések keretében cseréltek eszmét a magyar kitüntetések elmúlt 100 évéről.
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
