A Budai Várban ünnepelték a Magyar Érdemrend 100 éves jubileumát
A Budavári Történelmi Kaszinó és a Magyar Falerisztikáért Alapítvány által szervezett ünnepi rendezvényre a Szent István Kávéházban került sor november 28-án, hétfőn.
A jubileumi rendezvényt Dr. Seifert Tibor történész, a Budavári Történelmi Kaszinó alapítója nyitotta meg az Oroszlános Udvarban található kávéházban.
A rendezvény főelőadója, Dr. Hajdú Gergely, a Magyar Falerisztikáért Alapítvány alapítója 100 éves a Magyar Érdemrend címmel tartotta meg előadását.
„Az 1920-as évekelején az osztrák-magyar államközösség felbomlása után,Magyarország függetlenné válását és az ország politikai helyzetének stabilizálódását követően lehetővé és szükségessé vált egy új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása. A kitüntetés rendszer gerincét képező Magyar Érdemkereszt, 1935-től Magyar Érdemrend, a mai napig hatással van a magyar falerisztikára. A Magyar Érdemrend szimbolizálja nemzetünk egységét és elismerését immár 100 éve.”
- emelte ki prezentációjában az előadó.
Az előadás után a rendezvény vendégei állófogadáson vettek részt, ahol kötetlen beszélgetések keretében cseréltek eszmét a magyar kitüntetések elmúlt 100 évéről.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
