80 éves Koltai Róbert, aki így szavalta Márai Sándor egyik legszebb versét
A Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező 1943. december 16-án született Budapesten.
Az „illetékes elvtárs” gyermekkorát Dunaújvárosban - az egykori Sztálinvárosban - töltötte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett színész szakon. Első sikereit a kaposvári Csiky Gergely Színház színészeként érte el, majd Pécset, Veszprémben, illetve a fővárosban is több évig játszott. Országos ismertségre elsősorban a rádiókabarék, illetve filmszerepei által tett szert. Leghíresebb filmje a saját rendezésű Sose halunk meg című alkotás film volt, amelyben ő maga alakította a válfaárus Gyuszi bácsi főszerepét is. Az Oscar-díjra jelölt film főcímdala, a Nagy utazás – Dés László és Bereményi Géza, Presser Gábor előadásában – az egyik legtöbbet játszott magyar filmzene. Alábbiakban ezt is meghallgathatják, de mi mégis egy az I. kerülethez kötődő szereplését ajánljuk elsőként, a Mikó utca egykori lakójának, Márai Sándornak (1900-1989) a Halotti beszéd című versét ugyanis nála szebben még nem szavalta el senki. Nézzék csak!
A filmzene klipje pedig itt látható:
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
