80 éves Koltai Róbert, aki így szavalta Márai Sándor egyik legszebb versét
A Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező 1943. december 16-án született Budapesten.
Az „illetékes elvtárs” gyermekkorát Dunaújvárosban - az egykori Sztálinvárosban - töltötte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett színész szakon. Első sikereit a kaposvári Csiky Gergely Színház színészeként érte el, majd Pécset, Veszprémben, illetve a fővárosban is több évig játszott. Országos ismertségre elsősorban a rádiókabarék, illetve filmszerepei által tett szert. Leghíresebb filmje a saját rendezésű Sose halunk meg című alkotás film volt, amelyben ő maga alakította a válfaárus Gyuszi bácsi főszerepét is. Az Oscar-díjra jelölt film főcímdala, a Nagy utazás – Dés László és Bereményi Géza, Presser Gábor előadásában – az egyik legtöbbet játszott magyar filmzene. Alábbiakban ezt is meghallgathatják, de mi mégis egy az I. kerülethez kötődő szereplését ajánljuk elsőként, a Mikó utca egykori lakójának, Márai Sándornak (1900-1989) a Halotti beszéd című versét ugyanis nála szebben még nem szavalta el senki. Nézzék csak!
A filmzene klipje pedig itt látható:
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
